Bajba kerülhetnek az iskolaszövetkezetek?

Az új áfaszabályok visszavonását kérik a HR szolgáltatók, miután attól tartanak, hogy a több mint százezer ember...

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

Az új áfaszabályok visszavonását kérik a HR szolgáltatók, miután attól tartanak, hogy a több mint százezer ember számára munkalehetőséget és legális garantált bért biztosító munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek egy része nem lesz képes előre finanszírozni az áfát, ahogy azt a folyamatos teljesítés július 1-jétől érvénybe lépő áfabevallási és befizetési szabályai előírják.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ), a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) közleményükben ismertetik: folyamatos teljesítés esetén a szolgáltatóknak a teljesítést követő hónapban be kell fizetniük a NAV számára szolgáltatásuk áfatartalmát. 

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a munkavállalók bérén kívül előre kell finanszírozniuk az áfa összegét is, a fizetési határidőket figyelembe véve akár két-három-négy hónapon keresztül. Szektorszinten közel 20 milliárd forint többlet finanszírozásról van szó az előzetes kalkulációk alapján. 

Az érdekképviseletek szerint ezeket a terheket lehetetlen saját forrásból biztosítani, hiszen az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzők a bevétel 85 százalékát bérként kifizetik a dolgozóknak, így nem marad fedezet, hogy az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfát is előfinanszírozzák. Így az áfa összegén kívül az annak finanszírozásával összefüggő költségek is a munkaerő-szolgáltatókat terhelik. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.