Felsőoktatási tanulmányai mellett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak 39 százaléka dolgozik, egyrészt...
Felsőoktatási tanulmányai mellett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak 39 százaléka dolgozik, egyrészt pénzkereseti forráshoz jutva, másrészt gyakorlati tapasztalatot szerezve a diákévek alatt - közölte saját felmérésére hivatkozva a BGF hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint 941 hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében, hogy feltérképezze a hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeiket.
A felmérés szerint a munkát vállalók 43 százaléka állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik, de közel ugyanilyen arányban vannak jelen azok a BGF-es hallgatók is, akik diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében dolgoznak.
| Mennyit keresnek a pályakezdők? |
Milyen esélyekkel indulnak a magyarországi egyetemekről, főiskolákról kikerülő pályakezdő diplomások? Mennyit keresnek, és mennyi idő alatt találnak állást? Cikksorozatunkból megtudhatjátok. |
A közleményből kiderült: a nappali munkarendű hallgatók mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik. Bár a nappali hallgatók esetében gyakoribb az alkalmi, vagy határozott időtartamra szóló munkavállalás (52 százalék), több mint ötödük helyezkedik el teljes állásban már a felsőoktatási tanulmányok alatt. A levelező és távoktatásos munkarendben tanuló hallgatóknál ez az arány jóval magasabb, 90 százalék feletti.
A közlemény szerint nagymértékben befolyásolja a munkavállalást az is, hogy a hallgatóknak fizetniük kell-e a tanulmányaikért: az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közül ugyanis 56 százalék dolgozik tanulmányai mellett, míg az állami ösztöndíjas képzési rend esetén ez az arány 31 százalék. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68 százalék), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52 százalék).
A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut.
A hallgatók többsége a saját szakterületén (17 százalék), vagy ahhoz közeli területen (50 százalék) vállal munkát, az egyéb területeken többnyire alkalmi jellegű munkákat végeznek.
A BGF mintegy 20 ezer hallgatót képez, a főiskola 2000. január elsején a három jogelőd intézmény - a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola - összevonásával alakult meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
