Egy 19 éves norvég, Alexandra Andersen a világ legfiatalabb dollármilliárdosa.
A lány 20 éves testvérével együtt örökölte a családi céget, a többek közt dohánygyártással foglalkozó Ferd Holndingot, így mindkettejük vagyona 1,2-1,2 milliárd dollárra tehető - írja a Forbes.
Alexandra Johan Andersen oslói befektető lánya, aki Nagy-Britanniában és Norvégiában tanult egyetem előtt.
Később az Amsterdam University College-ra iratkozott be, ahol ma is szociológiát tanul. Ez némiképp meglepő választás egy milliárdos holding tulajdonosától, de ebből is látszik, hogy egyelőre csak azt teszi, ami érdekli.
Nem él kihívó életet, csak akkor került a közvélemény középpontjába, amikor a norvég adóhivatal a tulajdonrész megszerzése után először tette közzé az adóvisszatérítések listáját. Ekkor derült ki, mekkora vagyonra tett szert.
Az üzlettel egyelőre nem sokat foglalkozik a milliárdos, az egyetem melett a lovassportoknak él, a gyakorlatban a családi vállalatot még apja irányítja.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
