Egy 19 éves norvég, Alexandra Andersen a világ legfiatalabb dollármilliárdosa.
A lány 20 éves testvérével együtt örökölte a családi céget, a többek közt dohánygyártással foglalkozó Ferd Holndingot, így mindkettejük vagyona 1,2-1,2 milliárd dollárra tehető - írja a Forbes.
Alexandra Johan Andersen oslói befektető lánya, aki Nagy-Britanniában és Norvégiában tanult egyetem előtt.
Később az Amsterdam University College-ra iratkozott be, ahol ma is szociológiát tanul. Ez némiképp meglepő választás egy milliárdos holding tulajdonosától, de ebből is látszik, hogy egyelőre csak azt teszi, ami érdekli.
Nem él kihívó életet, csak akkor került a közvélemény középpontjába, amikor a norvég adóhivatal a tulajdonrész megszerzése után először tette közzé az adóvisszatérítések listáját. Ekkor derült ki, mekkora vagyonra tett szert.
Az üzlettel egyelőre nem sokat foglalkozik a milliárdos, az egyetem melett a lovassportoknak él, a gyakorlatban a családi vállalatot még apja irányítja.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
