A világ legfiatalabb dollármilliárdosa még csak 19 éves
Egy 19 éves norvég, Alexandra Andersen a világ legfiatalabb dollármilliárdosa.
Eduline
Instagram
A lány 20 éves testvérével együtt örökölte a családi céget, a többek közt dohánygyártással foglalkozó Ferd Holndingot, így mindkettejük vagyona 1,2-1,2 milliárd dollárra tehető - írja a Forbes.
Alexandra Johan Andersen oslói befektető lánya, aki Nagy-Britanniában és Norvégiában tanult egyetem előtt.
Később az Amsterdam University College-ra iratkozott be, ahol ma is szociológiát tanul. Ez némiképp meglepő választás egy milliárdos holding tulajdonosától, de ebből is látszik, hogy egyelőre csak azt teszi, ami érdekli.
Nem él kihívó életet, csak akkor került a közvélemény középpontjába, amikor a norvég adóhivatal a tulajdonrész megszerzése után először tette közzé az adóvisszatérítések listáját. Ekkor derült ki, mekkora vagyonra tett szert.
Az üzlettel egyelőre nem sokat foglalkozik a milliárdos, az egyetem melett a lovassportoknak él, a gyakorlatban a családi vállalatot még apja irányítja.
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.