A tankönyveinek is köszönheti, hogy ő lett világ legjobb futója

Az etióp származású Haile Gebreselassie a 10 kilóméteres futás legendáját az iskolába járás edzette meg.

  • Eduline
EPA

Nem véletlen, hogy a mai napig az etióp futókkal azonosítják a hosszútívfutókat, bár a kenyaiak és számos más nemzet hasonló sikerekkekkel büszkélkedhet. Azonban a többieknek nem volt olyan karakteres sportolójuk, mint Haile Gebreselassie, aki két olimpiát (1996, 2000), valamint egymást követően négy világbajnokságot nyert sorozatban.

Gebreselassiet leginkább többekhez képest alacsony termetéről, állandó mosolyáról jegyezték meg a szurkolók, de akár messziről is fel lehetett ismerni karakteres mozgásáról. Ez gyerekkorában rögzült, ugyanis a "kis Gebre" - mit ad isten -, pont 10 kilóméterre lakott az iskolájától, ahova rendszeresen futva járt be, illetve onna haza is délutánonként.

A különleges mozgását az adta, hogy mindig a bal kezében hordta a könyveit, emiatt sokkal kötöttebben mozgatja futás közben, mint a mindig szabadon maradt bal karját.

A könyvek extra súlya, a napi 20 kilóméter futás már fiatalon elképesztő kondítciót adott neki, ennek köszönhetően már 20 évesen vilgbajnoki címet ünnepelhetett a felnőtt mezőnyben 1993-ban. 35 évesen is képes volt megdönteni saját világrekordját a berlini maratonon. A versenysporttól végül 2010-ben vonult vissza.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.