Változott a KRESZ: újra le kell vizsgázni a tananyagból?

Több olvasói kérdést kaptunk az elmúlt hetekben a KRESZ módosításáról - tényleg újra kell vizsgázni?

  • Eduline
MTI /Máthé Zoltán

Úgy hallottam, hogy a KRESZ-módosítások miatt mindenkinek újra kell vizsgáznia. Igaz ez?

Nem, a módosítások ellenére nem kell új vizsgát tenni. Ahogy megírtuk, 2012 szeptembere óta tilos a lézerblokkoló használata, szabályozzák a torlódásoknál alkalmazandó biztonsági folyosó kialakítását, baleset vagy gépkocsi kigyulladása esetén pedig a nem érintett járművek vezetői is kötelesek a "tőlük elvárható módon" segítséget nyújtani.

A legújabb, 2013. május 1-jén életbe lépett módosítás bevezeti a gyermekszállító autóbusz fogalmát: minden olyan jármű ilyennek minősül, amelyen gyerekek és felnőtt kísérőik utaznak, és amelyet tábla és "gyermekszállítás" felirat jelöl. Párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úton az ilyen buszok mellett tilos elhaladni az utasok be- és kiszállásának ideje alatt.

További újdonság, hogy a "gyermekek" táblával jelölt szakaszokon a kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel közlekedhetnek a gépkocsik. Szabálysértés esetén akár 150 ezer forintos pénzbírságot is lehet kapni. A részleteket itt találjátok. Mennyibe kerül a jogosítvány megszerzése? Cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.