A nap kérdése: kaptok-e diákigazolványt, ha OKJ-s képzésen tanultok?

Igényelhetnek-e diákigazolványt azok, akik nappali OKJ-s képzésen tanulnak? Mi a helyzet a levelező és esti tagozatos diákokkal? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
OKJ-s képzések: a nappali, levelező és esti tagozatos diákok is kaphatnak diákigazolványt
hvg.hu

Idén érettségiztem, és jelentkeztem egy kétéves OKJ-s képzésre. Kapok diákigazolványt, és vehetek kedvezményes BKV-bérletet?

Igen: a nappali, esti és levelező tagozatos diákok is kaphatnak diákigazolványt, ha OKJ-s képzésben vesznek részt. A nappalis tanulók emellett - saját jogon - családi pótlékot, árvaellátásra és egészségbiztosításra is jogosultak. Hogyan igényelhettek diákigazolványt, és mennyibe kerül? Erről itt olvashattok.

Szeptembertől ugyanakkor kevesebben tanulhatnak ingyen nappali képzésen: térítésmentesen abban az évben kezdhetitek el utoljára a tanfolyamot, amelyben a 20. életéveteket töltitek be. Az esti és levelező képzésben azonban továbbra sincs ilyen korhatár, az első szakképesítést bármikor ingyen szerezhetitek meg. Az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami képzések szeptember 1-jétől hosszabbak és drágábbak lesznek: az új Országos Képzés Jegyzékről itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.