A nap kérdése: egyetemisták is jelentkezhetnek az ingyenes nyelvtanfolyamokra?

Százezer felnőtt tanulhat idegen nyelvet és informatikát ingyen - jelentették be kedden. Azóta többen kérdeztétek, kik jelentkezhetnek az ingyenes tanfolyamokra, egyetemisták és főiskolások részt vehetnek-e a képzési programban.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Másodéves hallgató vagyok egy költségtérítéses szakon. Olvastam, hogy novemberben indul egy olyan program, amelynek a segítségével ingyen lehet nyelvi vagy informatikai tanfolyamra járni. Akkor is jelentkezhetek, ha egyetemista vagyok?

A programra – amelyben százezer felnőtt vehet részt – 18 évnél idősebbek jelentkezhetnek, akik nem állnak tanulói-hallgatói jogviszonyban egyetlen középiskolával vagy felsőoktatási intézménnyel sem. A költségtérítéses vagy önköltséges hallgatók kivételek, ők jelentkezhetnek, hiszen saját zsebből fizetik az egyetemet-főiskolát. A programról itt olvashatod el hosszabb összefoglalónkat, a jelentkezés további feltételeit pedig itt találod.

Kérdésed van? Válaszolunk
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Kérdezz minket itt, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával.
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.