Fontos: azoknak is be kell fizetniük a 6810 forintot, akik "majdnemdiplomások"

Annak is fizetnie kell egészségügyi szolgáltatási járulékot, aki még nem szerezte meg a diplomáját? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI / Varga György

Nyáron végeztem az egyetemen, de még nem kaptam meg a diplomámat, mert nem szereztem nyelvvizsgát. Így is fizetnem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint abban az esetben, ha már nem érvényes a diákigazolványotok, mert befejeztétek a tanulmányaitokat (még ha diplomát nem is szereztetek), állást pedig még nem találtatok, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnetek.

"A nappali tagozaton tanuló diákok a diákigazolványuk érvényességi idejét követő 45 napig jogosultak egészségügyi ellátásra. A nyáron végzős tanulók diákigazolványa október 31-ig érvényes, így december 16-tól előfordulhat, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük" - olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán.

Fontos: a helyi önkormányzat átvállalhatja a járulék fizetését, az igénylés részleteiről ott kaptok tájékoztatást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.