Tízből nyolc diák okostelefonján talál segítséget a tanuláshoz, derül ki egy amerikai kutatásból.
Bár a tengerentúlon az iskolák digitális felszereltsége lényegesen jobb, mint a világ nagyobb részén, egy átfogó amerikai kutatás szerint a diákok 56 százaléka otthon gyakrabban és több technológiai eszközt használ a tanuláshoz, mint az osztályteremben.
A Project Tomorrow kutatásból kiderül az is, hogy a diákok többsége előbbre jár, mint az oktatási rendszer. A gyerekek nem várják meg, amíg az iskola kitalálja, hogyan vonja be a digitális eszközöket az oktatásba, inkább ők kísérletezik ki a maguk biztos módszerét.
A kutatásba bevont 400 ezer diák több mint harmada aktívan képzi magát az interneten, és azt állítja, hogy legalább egy online tanfolyamot már elvégzett életében. Érdekes, hogy ezek a diákok elsősorban nem az egy-egy tantárgyat vagy tudományágat körüljáró kurzusokat, hanem az önfejlesztő tanfolyamokat keresik a neten. A legnépszerűbbek azok a kurzusok, amelyeken képességfejlesztő és tanulásmódszertani technikákat sajátíthatnak el, vagy amelyek a karrierépítésben adnak nekik praktikus tanácsokat.
A mobiltelefonjukat is egyre kreatívabban használják a tanuláshoz. Ezt bizonyítja, hogy csaknem negyedük már nem játékszerként, hanem a tanuláshoz nélkülözhetetlen eszközként tekint a mobiljára. Nemcsak az iskolában, de óra előtt és után is mindig online vannak. „
A legfrissebb kutatásból kiderül, hogy melyik készséget értékelik legtöbbre a munkaadók
Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül - derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.
A diákok által használt mobilok többsége állandó internet kapcsolattal rendelkezik, így a tanulást segítő információkhoz és forrásokhoz bárhol, bármikor hozzáférhetnek” – kommentálja a kutatás eredményeit Kacsó Dániel, az LG Magyarország mobil üzletágának marketingvezetője.
„Tanulni ma már nemcsak az iskolában vagy az íróasztal mellett lehet, hanem akár egy kávézóban vagy parkban is, és úgy tűnik, a diákok élnek ezen szabadság adta lehetőségekkel.”
A Project Tomorrow kutatásában kiemeli, hogy a mobiltelefon óriási lehetőségeket kínál a tanulásban, de talán ennél is izgalmasabb, hogy ezek kiaknázásában a diákok jóval előbbre járnak, mint az iskola. Az amerikai diákok 84 százaléka internetes kutatásra, 59 százalékuk pedig általános információgyűjtésre használja mobilját, hogy jobban boldoguljon az iskolai feladatokkal. A megkérdezettek több mint fele különböző dokumentumokat készít és oszt meg rajta társaival, 47 százalékuk pedig arra használja, hogy e-mailben kérjen segítséget tanárától, 10-ből 4 diák pedig órai, iskolai jegyzetek írásához is gyakran a mobilját veszi elő.
Az amerikai diákok ösztönösen fedezik fel, hogyan segítheti őket tanulmányaikban a mobiltelefon. Míg túlnyomó többségük már online üzemmódban tanul, a tanárok mindössze 14 százaléka ad nekik rendszeresen olyan házi feladatot, amihez az interneten kell megtalálni a választ.
Siralmas eredmények: alig egy hónapra lenne elég a fiatalok megtakarított pénze
A magyar pályakezdők megtakarítási szokásai jóval elmaradnak az optimumtól, még ha 2017 második negyedévében a megtakarítások aránya rekordot is döntött - derül ki a K&H legutóbbi felméréséből. Magyarországon még mindig jellemző, hogy sokan a „párna alatt tartják a pénzüket", hatalmas készpénzállomány van forgalomban.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
