Ha a robotok veszik át a fő munkaerő szerepét, kinek lesz nehezebb: a gyerekét útjára bocsátó szülőnek vagy a munkaerőhiánnyal küzdő cégvezetőnek?
10-20 év múlva emberek milliói kerülnek utcára, mert a robotok elveszik a munkájukat - írja a hvg.hu a Business Extra közreműködésével. Kutatók és milliárdos vállalkozók – mint Mark Zuckerberg vagy Bill Gates – arra figyelmeztetnek, hogy a megszűnő álláshelyek nagy vesztesei az alacsony képzettségűek lesznek – azok az ipari szakmunkások, akik például a futószalag mellett állnak.
| Állást kerestek? |
| Nemrég szereztétek meg a diplomát, ezért éppen életetek első "igazi" állását keresitek? Vagy többéves szakmai tapasztalattal váltanátok munkahelyet, esetleg teljesen új területen építenétek karriert? Nézzétek meg a Jobline állásajánlatait! |
Ám a neves jövőkutató, Martin Ford a HVG Extra Business legfrissebb számában megjelent interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok szakmunkásnak viszont – mint amilyen például a gázszerelő, a nővér és villanyszerelő – egyáltalán nem kell félni, mert kézügyességet, mobilitást és nagyfokú problémamegoldó képességet igénylő, kevéssé standardizálható szaktudásukra a jövő társadalmának is szüksége lesz.
Arra a a kérdésre pedig, hogy kinek lesz nehezebb - a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke azt mondja - “A szülő van nehezebb helyzetben, mert semmilyen támogatást nem kap, a cégek mögött ellenben van egy kiépített infrastruktúra”. G. Nagy Balázs azonban lesz egy munkavállalói réteg, amely képzett, nyelveket beszél, de 10-20 év múlva már nem a mostani lesz a munkája. Ilyen helyzetben van például sok, jelenleg az üzleti szolgáltató szektorban dolgozó, pályaelhagyó bölcsész.
Milyen egy nemzetközi egyetem Észak-Koreában?
Hét évvel ezelőtt indították útjára a Phenjani Tudomány- és Műszaki Egyetemet (PUST), ahová az észak-koreai rezsim engedélyével nyugati tanárok tucatjai tanítanak, jórészt amerikai, illetve dél-koreai egyházak pénzéből. Ám az „idillnek", úgy tűnik, hosszú időre vége szakad - írja a Magyar Nemzet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
