Hét évvel ezelőtt indították útjára a Phenjani Tudomány- és Műszaki Egyetemet (PUST), ahová az észak-koreai rezsim engedélyével nyugati tanárok tucatjai tanítanak, jórészt amerikai, illetve dél-koreai egyházak pénzéből.
Ám az „idillnek”, úgy tűnik, hosszú időre vége szakad - írja a Magyar Nemzet. A folyamatos rakéta- és nukleáris tesztek miatt egyébként is feszült amerikai–észak-koreai viszony egyik lépéseként Washington megtiltotta az amerikai állampolgárok számára az Észak-Koreába utazást. Így az ország az egyik legjobb egyeteme a korlátozás miatt munkavállalóinak egy tekintélyes részét elveszítette.
A lap szerint az amerikai professzorokat azelőtt nagy számban alkalmazó PUST eddigi 130 külföldi alkalmazottjából hatvanat kényszerül nélkülözni – hazautaztak az Egyesült Államokba, visszatérni pedig már nem tudnak, máshonnan kell tehát helyetteseket keríteniük.
Az iskola alapítói korábban még abban is reménykedtek, hogy az intézmény valamiféle hidat képezhet Észak-Korea és az Egyesült Államok, valamint Phenjan és Szöul között, de ez ma már ez egyre nehezebben megoldhatónak túnik. És nem csak az utazási tilalmat szenvedik meg az egyetemen, tavasszal az észak-koreai hatóságok államellenes bűncselekmények elkövetésének gyanújával az intézmény két alkalmazottját is őrizetbe vették.
Lex CEU: a kormányra vár az egyetem
Szerdán lejárt az első határidő, amelyet a felsőoktatási törvény módosítása szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára - emlékeztet közleményben a CEU. Azt írják, a CEU megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Az egyetem rendes újraakkreditációs folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
