Öt dolog, amivel minden egyetemista elszúrja a szorgalmi időszakot

Az első egyetemi év első féléve fontos: megtanuljátok, hogyan lehet átvészelni a vizsgaidőszakot, mi kell a sikeres szorgalmi időszakhoz. Vigyázat: rengeteg a buktató. Ezekből gyűjtöttünk össze ötöt.

  • Eduline

1. Bulizások

Nem baj, ha kihasználjátok az egyetemi bulikat (sőt, kötelező program), de azért a ZH-időszak közeledtével nem árt, ha nem töltitek az összes estét az egyetemi szórakozóhelyen.

2. Utolsó pillanatok

Ne hagyjátok az utolsó pillanatra a  kötelező olvasmányok beszerezését, mert könnyen előfordulhat, hogy már nem lesz meg a könyvtárban az adott olvasmány. A beadandókat sem érdemes az utolsó estére hagyni, mert a gyorsaság gyakran az minőség rovására megy.

3. Maximalizmus

Ha már az első félévban felveszitek az összes teljesítendő tárgyat, akkor mi marad későbbre? Nem véletlen, hogy az ajánlott kreditszám 30, ennél jóval többet nagyon nehéz megcsinálni (és persze ezt a vizsgaidőszakban a saját bőrötökön érzitek majd).

4. A végtelen szabadság...

és a következményei. Nehéz úgy vizsgázni, ha be sem jártok az órákra a szorgalmi időszakban.

5. Bíztok a Neptunben, pedig nem kéne.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna