Öt dolog, amivel minden egyetemista elszúrja a szorgalmi időszakot

Az első egyetemi év első féléve fontos: megtanuljátok, hogyan lehet átvészelni a vizsgaidőszakot, mi kell a sikeres szorgalmi időszakhoz. Vigyázat: rengeteg a buktató. Ezekből gyűjtöttünk össze ötöt.

  • Eduline

1. Bulizások

Nem baj, ha kihasználjátok az egyetemi bulikat (sőt, kötelező program), de azért a ZH-időszak közeledtével nem árt, ha nem töltitek az összes estét az egyetemi szórakozóhelyen.

2. Utolsó pillanatok

Ne hagyjátok az utolsó pillanatra a  kötelező olvasmányok beszerezését, mert könnyen előfordulhat, hogy már nem lesz meg a könyvtárban az adott olvasmány. A beadandókat sem érdemes az utolsó estére hagyni, mert a gyorsaság gyakran az minőség rovására megy.

3. Maximalizmus

Ha már az első félévban felveszitek az összes teljesítendő tárgyat, akkor mi marad későbbre? Nem véletlen, hogy az ajánlott kreditszám 30, ennél jóval többet nagyon nehéz megcsinálni (és persze ezt a vizsgaidőszakban a saját bőrötökön érzitek majd).

4. A végtelen szabadság...

és a következményei. Nehéz úgy vizsgázni, ha be sem jártok az órákra a szorgalmi időszakban.

5. Bíztok a Neptunben, pedig nem kéne.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.