Az első egyetemi év első féléve fontos: megtanuljátok, hogyan lehet átvészelni a vizsgaidőszakot, mi kell a sikeres szorgalmi időszakhoz. Vigyázat: rengeteg a buktató. Ezekből gyűjtöttünk össze ötöt.
1. Bulizások
Nem baj, ha kihasználjátok az egyetemi bulikat (sőt, kötelező program), de azért a ZH-időszak közeledtével nem árt, ha nem töltitek az összes estét az egyetemi szórakozóhelyen.
2. Utolsó pillanatok
Ne hagyjátok az utolsó pillanatra a kötelező olvasmányok beszerezését, mert könnyen előfordulhat, hogy már nem lesz meg a könyvtárban az adott olvasmány. A beadandókat sem érdemes az utolsó estére hagyni, mert a gyorsaság gyakran az minőség rovására megy.
3. Maximalizmus
Ha már az első félévban felveszitek az összes teljesítendő tárgyat, akkor mi marad későbbre? Nem véletlen, hogy az ajánlott kreditszám 30, ennél jóval többet nagyon nehéz megcsinálni (és persze ezt a vizsgaidőszakban a saját bőrötökön érzitek majd).
4. A végtelen szabadság...
és a következményei. Nehéz úgy vizsgázni, ha be sem jártok az órákra a szorgalmi időszakban.
5. Bíztok a Neptunben, pedig nem kéne.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
Soron kívüli krízistanácsadási lehetőséget biztosítanak azoknak a BME-s hallgatóknak, akik érintettjei az eszkalálódó közel-keleti háborús helyzetnek.
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
