33 éve meghirdetett versenyt nyert meg egy torontói diákcsapat

Kanadai egyetemisták egy csoportja a levegőbe emelkedett egy tisztán emberi izomerő hajtotta helikopterrel, és ezzel...

  • MTI

Kanadai egyetemisták egy csoportja a levegőbe emelkedett egy tisztán emberi izomerő hajtotta helikopterrel, és ezzel elnyertek egy 33 éve meghirdetett, negyedmillió dollár jutalommal járó műszaki díjat.

A repülő szerkezet szokatlanul nagy méretei (3,7 méter magas) ellenére pilóta nélkül csak 55,5 kilogrammot nyom. Az Atlas nevű szerkezet, amelyet Todd Reichert pilóta és társfejlesztő hajtott pedállal, 64,11 másodpercen át tartózkodott a levegőben, 3,3 méter magasra emelkedett és "repülés" közben nem lépett ki egy 10x10 méteres négyzetből.

A rekordot június 13-án, egy torontói futballstadionban állították fel. A teljesítményt a héten hitelesítette a lausanne-i (Svájc) székhelyű Nemzetközi Légisportszövetség (FAI), s ezzel a torontói egyetem fejlesztőcsapata elnyerte a 250 ezer dollárral járó Igor I. Sikorsky díjat, amelyet 1980-ban hívott életre az Amerikai Helikoptertársaság (AHS).

Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is történt a pedálos helikopter megalkotására, de egyiknek sem sikerült teljesítenie a szigorú feltételeket, melyek szerint az emberi erő hajtotta repülő szerkezetnek három méternél magasabbra kell emelkednie, legalább 60 másodpercen át kell lebegnie, és nem léphet ki a 10x10 méteres kockából. Sokan megvalósíthatatlannak tartották a célt.

A lábmeghajtású helikopter reptetése a torontói egyetem csapatának is csak egy öt napig tartó próbálkozás végén, az utolsó kísérletre sikerült. A fejlesztő csapat szerint a technikai megoldások, például a szénszálas építőelemek alkalmazása mellett fontos, hogy a pilóta ne legyen nehezebb 80 kilónál és bírja izomerővel a pedálozást. Az Atlast hajtó Todd Reichert aerodinamikai mérnök, profi gyorskorcsolyázó és kerékpározó, és mindössze 75 kiló.

Az orosz mérnök és pilóta, Igor I. Sikorsky 1919 és 1939 között élt az Egyesült Államokban, a róla elnevezett díjat bevallottan nem gyakorlati haszonnal járó fejlesztések ösztönzésére, hanem a fiatal mérnökök kreativitásának és szakmai hozzáértésének tesztelésére alapították. "Ez egy kicsit olyan, mint elsőnek megmászni a Mount Everestet. Annak bizonyítása, hogy az ember képes rá" - magyarázta Mike Hirschberg, az AHS igazgatója.

A győztesnek ítélt díj eredetileg 10 ezer dollár volt, de évről évre emelkedett, míg 2009-ben negyedmillió dollárban állapították meg az összegét. Egy kaliforniai csapat 1989-ben megpróbálta elnyerni a díjat, de szerkezetük nem emelkedett elég magasra, és nem tudott kellő ideig a levegőben maradni. A korábbi rekordot a japán Nihon Egyetem diákjai állították fel 1994-ben, egy 20 másodperces "repüléssel".

A Sikorsky-díjjal járó pénzből a Torontói Egyetem diákcsapata folytathatja a kísérletezést. Következő céljuk egy olyan ultrakönnyű kerékpár, amellyel 120 kilométeres sebességet lehet elérni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.