33 éve meghirdetett versenyt nyert meg egy torontói diákcsapat

Kanadai egyetemisták egy csoportja a levegőbe emelkedett egy tisztán emberi izomerő hajtotta helikopterrel, és ezzel...

  • MTI

Kanadai egyetemisták egy csoportja a levegőbe emelkedett egy tisztán emberi izomerő hajtotta helikopterrel, és ezzel elnyertek egy 33 éve meghirdetett, negyedmillió dollár jutalommal járó műszaki díjat.

A repülő szerkezet szokatlanul nagy méretei (3,7 méter magas) ellenére pilóta nélkül csak 55,5 kilogrammot nyom. Az Atlas nevű szerkezet, amelyet Todd Reichert pilóta és társfejlesztő hajtott pedállal, 64,11 másodpercen át tartózkodott a levegőben, 3,3 méter magasra emelkedett és "repülés" közben nem lépett ki egy 10x10 méteres négyzetből.

A rekordot június 13-án, egy torontói futballstadionban állították fel. A teljesítményt a héten hitelesítette a lausanne-i (Svájc) székhelyű Nemzetközi Légisportszövetség (FAI), s ezzel a torontói egyetem fejlesztőcsapata elnyerte a 250 ezer dollárral járó Igor I. Sikorsky díjat, amelyet 1980-ban hívott életre az Amerikai Helikoptertársaság (AHS).

Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is történt a pedálos helikopter megalkotására, de egyiknek sem sikerült teljesítenie a szigorú feltételeket, melyek szerint az emberi erő hajtotta repülő szerkezetnek három méternél magasabbra kell emelkednie, legalább 60 másodpercen át kell lebegnie, és nem léphet ki a 10x10 méteres kockából. Sokan megvalósíthatatlannak tartották a célt.

A lábmeghajtású helikopter reptetése a torontói egyetem csapatának is csak egy öt napig tartó próbálkozás végén, az utolsó kísérletre sikerült. A fejlesztő csapat szerint a technikai megoldások, például a szénszálas építőelemek alkalmazása mellett fontos, hogy a pilóta ne legyen nehezebb 80 kilónál és bírja izomerővel a pedálozást. Az Atlast hajtó Todd Reichert aerodinamikai mérnök, profi gyorskorcsolyázó és kerékpározó, és mindössze 75 kiló.

Az orosz mérnök és pilóta, Igor I. Sikorsky 1919 és 1939 között élt az Egyesült Államokban, a róla elnevezett díjat bevallottan nem gyakorlati haszonnal járó fejlesztések ösztönzésére, hanem a fiatal mérnökök kreativitásának és szakmai hozzáértésének tesztelésére alapították. "Ez egy kicsit olyan, mint elsőnek megmászni a Mount Everestet. Annak bizonyítása, hogy az ember képes rá" - magyarázta Mike Hirschberg, az AHS igazgatója.

A győztesnek ítélt díj eredetileg 10 ezer dollár volt, de évről évre emelkedett, míg 2009-ben negyedmillió dollárban állapították meg az összegét. Egy kaliforniai csapat 1989-ben megpróbálta elnyerni a díjat, de szerkezetük nem emelkedett elég magasra, és nem tudott kellő ideig a levegőben maradni. A korábbi rekordot a japán Nihon Egyetem diákjai állították fel 1994-ben, egy 20 másodperces "repüléssel".

A Sikorsky-díjjal járó pénzből a Torontói Egyetem diákcsapata folytathatja a kísérletezést. Következő céljuk egy olyan ultrakönnyű kerékpár, amellyel 120 kilométeres sebességet lehet elérni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.