2030-ra teljesen új állások megjelenésére számíthatunk

Érdemes figyelni az új trendeket és nyitottnak maradni, hogy másfél évtized múlva a legmenőbb állások között válogathassatok. Eljöhet a digitális régészek és az érzékszervőrzők kora.

  • Eduline
HVG Extra Business

Három tényező munkaerőpiacot formáló hatására hívja fel a figyelmet a HVG Business Extra, melyek az információtechnológiai átalakulások, a demográfiai változások és a felgyorsuló globalizáció. A kereskedelem, a kommunikáció és az energiatermelés területén is komoly változásokat jövendölnek.

A kereskedelem terén a fokozatosan növekvő fogyasztás - egyben bolygónk korlátozott lehetőségei miatt - egyre jobban elterjednek a zöldtermékek és -technológiák. A vállalkozások egyre több információkhoz juthatnak a fogyasztóikról, így személyre szabott szolgáltatások kialakításába kezdenek. Ennek kiszolgálására több adatelemzőre és online értékesítőre lesz szükség, ennek hatására egyre kevesebb lesz a klasszikus bolti eladó is. A bevásárlást élménnyé alakíthatják gamifikációs szakemberek, a vásárlás műveletét pedig matematikusok, szociológusok és mérnökök tudják rövidíteni.

Nyelvtanulás tablettával: valóban ez a jövő?

Hihetetlen fejlődésen megy keresztül a tudomány és a számítástechnika. Vajon hogyan fogunk harminc év múlva nyelveket tanulni?

Feltételezések szerint az egészségügy mellett a média és kommunikáció kínálhatja a legtöbb újonnan megjelenő állást a jövőben. A munkák nagy része távmunka lesz, hiszen a technológiai fejlődés és a kiterjesztett valóság fokozatosan átformálja a "hely" fogalmát is. Az internet megjelenése óta eltelt évtizedek szükségessé teszik digitális régészek alkalmazását, akik nem csak régi adatokat halásznak elő, hanem az elhunyt személyek adatait is kezelhetik. A médiában az egyszerűbb híreket szoftverek írják majd, akik munkáját néhány koordinátor ellenőrzi majd. A mediamixer a mozgóképes, hangos és szöveges anyagokat dolgozza egybe a legfogyaszthatóbb formában. A technológia kitermeli az életnaplózást, akik a napi emberi tevékenységből származó hatalmas adatmennyiséget állítanak elő, ami rendkívül hasznos lehet vállalatok számára. Megjelenhetnek az úgynevezett mémdoktorok is, akik egyes termékek reklámkampányait tökéletesíthetik.

Az energetika terén egyre több megújulóenergia-mérnökre lesz szükség, mert a nagy, központi erőművek helyett sokkal több kisebb termelőegységet építenek majd, akár lakossági szinten is, ezeket tervezni és megépíteni is kell. A tetőrendszerek tervezésére is külön szakembert alkalmaznak majd, aki nem csak a napelemeket, hanem az ereszcsatornákat is optimalizálja, hogy a csapadékot megfelelően összegyűjtve felhasználhassák.

A környezet és az energiahasználat egyensúlyát hatósági ökoszisztéma-hitelesítők vizsgálhatják

-  írja a lap. A jóslatuk szerint legfeljebb az összeszerelő és kétkezi munkások száma csökkenhet, a többieket az új szakemberek vezetésével átvezethetik a zöldenergetika korszakába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.