Több mint 10 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál az EU-ban

Az elmúlt öt évben csökkent a nemek közti bérszakadék, de még mindig nem egyenlőek a fizetések.

  • Eduline/MTI

Az Európai Unióban a nők fizetése még mindig 13 százalékkal kevesebb a férfiakénál – hívta fel a figyelmet a nemek közötti bérszakadékra az Európai Bizottság, amit az MTI tett közzé.

A bizottság rámutatott arra, hogy

a nők bére ugyanarra a munkára vetítve a férfiakéhoz képest eurónként csak 0,87 euró.

A közleményt az Egyenlő Díjazás Európai Napjának alkalmából mutatták be. Ez a nap annak az időszaknak a kezdetét jelenti, amelyet a nőknek az év végéig pluszban le kellene dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit keressenek az adott évben, mint a férfiak. Idén ez a nap november 15-e.

Megállapították, hogy bár az utóbbi öt évben - a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia segítségével - a nők foglalkoztatottsága 2,9 százalékkal nőtt és a nemek közötti bérszakadék 1,5 százalékponttal csökkent, további lépésekre van szükség.

"A munkaerőpiacaink még mindig nemek szerint elkülönítettek, még mindig több a nő az alacsonyabb bérezésű szektorokban, például az ápolás terén, ahol gyakori a részmunkaidő. Ez azonban nem saját döntés, hanem az egyenlőtlenség és a társadalmi nyomás következménye"

- olvasható a közleményben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István