Ha nem sikerült az egyetemi felvételi, több okból is érdemes lehet valamilyen szakmát szereznetek.
A július 24-i ponthatárhúzást követően augusztus 29-én az is kiderül, kik jutottak be valamelyik egyetemre a pótfelvételin.
Ha második próbálkozásra sem sikerült elég pontot elérni, dönthettek úgy, hogy a következő felvételi időszakig is hasznosan töltitek az időtöket és belevágtok valamilyen szakma elsajátításába. Ez azért is hasznos, mert a legtöbb egyetem a választott szakhoz releváns szakmát intézményi pontokkal jutalmazza, így ha azért nem jutottatok be, mert nem lett elég pontotok, de nem szeretnétek újraérettségizni, kiváló lehetőség lehet, ha elvégeztek egy olyan szakmát, amiért járnak extra pontok.
Mindezt ráadásul ingyen tehetitek, ha még nincs, vagy csak egy szakmával rendelkeztek.
"Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes" - írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.
A szakmatanulásról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
