Döntött a kormány a szakmák szabályainak megváltoztatásáról

A kormány döntött Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tervéről, amelynek értelmében több szakma szakmai felügyelete mellett való végzéséhez elengedték volna az ahhoz szükséges képesítést.

Megszületett a döntés, a mai Kormányinfón a Gazdaságfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy nem lesz változás a szabályozott szakmákban - írta meg az Index.

A társadalmi vita lezárult, a kormány, ahogy korábban, úgy most is a magyar vállalkozások oldalán áll, így a beérkező javaslatok és visszajelzések alapján a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arról döntött, hogy a felülvizsgálatot azonnali hatállyal felfüggeszti.

A tárca hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a dolgozók biztonsága érdekében, ezért ennek megfelelően nem kerül sor az érintett jogszabályok módosítására, így azok változatlanok maradnak.

Korábbi cikkünkben a témával kapcsolatban Zsuffa Ákost, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnökét kérdeztük, amit itt olvashattok.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.