Itt a 10 legnépszerűbb szakma listája, ezeket tanulja a legtöbb felnőtt

Elsősorban „női szakmák” állnak a legnépszerűbb képzések listájának élén az egyik felnőttképzési portál szerint.

  • Eduline
  • Dajka
  • pedagógiai asszisztens
  • gyógypedagógiai asszisztens
  • segédgondozó
  • személy- és vagyonőr
  • élelmiszereladó
  • sminkes és szempillaépítő
  • aranykalászos gazda
  • fitness instruktor
  • villanyszerelő

- ezek 2022 legnépszerűbb szakmái a tanfolyamOKJ.hu szerint. Szabó Andrea, az oldal oktatási szakértője szerint sokkal több nő tanul, mint férfi, éppen ezért a női szakmák vonzóbbak – ezek közé tartoznak a szociális, oktatással kapcsolatos területek, valamint a szépségipar.

A sminkes, fitness instruktor és villanyszerelő képzések esetében a saját vállalkozás lehetősége is vonzó lehet, míg az aranykalászos gazda képzés a földvásárlás miatt vált népszerűvé, hiszen a földtörvény miatt csak az kaphat engedélyt földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki (egyéb feltételek teljesítése mellett) szerepel a földművesek adatbázisában, és rendelkezik megfelelő szakirányú képzettséggel – teszi hozzá a portál közleménye.

Különösen népszerűek azok a tanfolyamok, amelyeket már általános iskolai végzettséggel is el lehet kezdeni – ilyen például a dajka, a segédgondozó, a személy- és vagyonőr, az élelmiszereladó, az aranykalászos gazda képzés. Ezek ráadásul viszonylag rövid képzések.

A tanfolyamokj.hu szeptemberben felmérést készített arról, miért mennek vissza tanulni a felnőttek. A beérkezett 4200 válasz alapján az derült ki, hogy a legtöbben azért tanulnak új szakmát, mert munkahelyet szeretnének váltani, de magas azok száma is, akik a papír vagy „egy régi álom beteljesítése” miatt tanulnak. „Eddig sok területen volt jellemző, hogy – például a szakemberhiány miatt – végzettség nélkül is el lehetett helyezkedni. Azonban egyre erőteljesebben szigorodtak a jogszabályok, így a tapasztalat mellett már a papír is fontossá vált” – mondta Szabó Andrea.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.