Öt szakma, amivel 2022-ben is könnyen el lehet helyezkedni

Talán nem is gondolnátok, melyik szakképesítésekkel kereshettek ma jól úgy, hogy a betöltendő pozíciókért ráadásul nem állnak sorba a jelentkezők.

  • Csik Veronika

Gépkezelő

Az áruszállításhoz, az építkezéshez gépek kellenek, a gépek szakszerű működtetéséhez pedig emberek. Méghozzá szakképzett emberek – ilyet pedig manapság nehezen találni - mondja Décsi András, a DEKRA Akademie ügyvezetője.

Fakitermelő

Az építőiparhoz köthető másik nagy tendencia az alapanyagok időszakos hiánya. Vannak hónapok, amikor az építési kedv megugrik, ilyenkor kisebb-nagyobb hiányállapotok léphetnek fel – újabban inkább nagyobbak. Így ez a munka is jövedelmező lehet. 

Gipszkartonszerelő

Olyan szakma ez, amelynek keresettsége csak nőni fog, aki pedig valóban hozzáértő módon el tudja végezni a munkát, annak egészen biztosan nem kell újabb megbízások után kutatnia.

Autóbuszvezető

A szakértők szerint minden jel arra utal, hogy a tömegközlekedés további fejlődésével, bővülésével, a folyamatos urbanizációval egyre több autóbuszvezetőre lesz szükség, akik az állami szektoron kívül magáncégeknél is gyorsan, jó fizetésért helyezkedhetnek el.

Pedagógiai asszisztens

Tanár vagy óvodapedagógus senkiből nem lesz pár félév alatt, ám a munkájukat segíteni egy néhány hónapos tanfolyam elvégzésével is lehet. Olyan szakma ez, amellyel szinte biztosan el lehet helyezkedni - véli a szakértő. Arról persze, hogy mekkora hiány van az oktatásban - nemcsak pedagógiai asszisztensből, hanem tanárból is - itt írtunk részletesen.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.