40 óra helyett csak 32? Sok cégnél működik a négynapos munkahét

A “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is - állítja egy brit tanácsadó cég.

  • Csík V

Vannak munkáltatók, akik a fizetések terén nem vehetik fel más szereplőkkel a versenyt a saját szektorukban, nem tudnak magasabb bért ígérni a pályázóknak, cserébe viszont fel tudják ajánlani a rövidebb munkahetet - mondta a hvg.hu-nak Kyle Lewis, a brit Autonomy társalapítója és társigazgatója.

Izlandon a rövidebb munkahét már évek óta sikeres. Az ország lakosainak 86 százaléka most már dönthet amellett, hogy négy-öt órával kevesebbet dolgozik egy héten. A kísérletben részt vevők arról számoltak be, hogy a megnövekedett szabadidővel kiegyensúlyozottabb, kevésbé stresszes lett az életük, jobban érzik magukat a bőrükben, miközben a munkáltató is jól járt, mert a produktivitás javulni kezdett.

Egy 2021 májusában készült brit tanulmány szerint a 4 napos munkahét általános bevezetése az Egyesült Királyság karbonlábnyomát 127 millió tonnával csökkentené 2025-re.

Persze a rövidebb munkahétnek is vannak árnyoldalai, nehéz például elképzelni a projektalapú munkáknál - írja a hvg.hu -, hogy ha csak négy nap áll a rendelkezésre, és sürget a határidő, hogyan lehet elkerülni a túlórázást.

Kyle Lewis mégis váltig állítja, hogy a négynapos munkahét többletkiadás nélkül is megvalósítható. A lerövidülő munkaidő ugyanis nem jelenti szükségszerűen a produktivitás visszaesését, amit aztán anyagi ráfordítással kéne visszatornázni: “azt tapasztaljuk, hogy sok esetben péntekenként, különösen péntek délutánonként amúgy is jelentősen csökken a teljesítmény” - mondta.

Vajon a négynapos rendszer az iskolákban is működne? Az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény kísérletezik a rövidített tanítási héttel - elsősorban nem szakmai megfontolásból, hanem a tanárhiány vagy éppen anyagi problémák miatt. A tapasztalatok eddig vegyesek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.