Friss KSH-statisztika: egy váltókezelő is jobban keres, mint egy középiskolai tanár

A vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta, mint a tanárok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó adataiból.

  • Csik Veronika

Az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly 567 481 forint volt átlagosan, míg a középiskolai tanároké 415 396, a segédápolóké 355 ezer, a szakápolóké 448, a felsőfokú végzettségű szakápolóké pedig 566 ezer volt - írja a KSH statisztikákra hivatkozva a 24.hu.

A bruttó átlagkereset a vezető beosztásban dolgozóknál a legmagasabb – közel 800 ezer forint. Átlagosan bő kétszázezer forinttal lehet kevesebbet keresni – bruttó 573 ezer forintot – azokban a munkakörökben, amelyek felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételeznek - ebbe a kategóriába sorolták a tanárokat is. Az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481, míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt.

A legjobban fizető szakmák között ott vannak a légiforgalmi irányítók, akiknek a bérpapírján havonta átlagosan kétmillió forint szerepel. Ott vannak ezen felül a sportolók havi 1,3 millióval, és a tőzsde- és pénzügyi ügynökök, brókerek havi 1,17 millió forinttal. Egymillió forint feletti bruttó fizetés jár a pénzügyi vagy informatika és telekommunikációs tevékenységet folytató egységek vezetőinek, de a HR-, illetve marketingvezetőknek is.

Szakmunka felértékelődése

Az ipari és építőipari foglalkozásokat űzők, illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (nyolcas csoport) között is akad ugyanis olyan foglalkozás, amely jobb keresetet biztosít - írja a lap. Az ipari és építőipari foglalkozásokban viszont átlagosan 310 ezer forintot lehet keresni, itt ugyanakkor elég nagy a szórás: a legtöbbet (813 ezer forint) az ipari alpinistáknak keresnek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.