Másképp kell majd jelentkezni a forgalmi vizsgákra 2022-től

2022 tavaszától új rendszert vezetnek be a közlekedési vizsgáztatásban: a tanulóvezetők az Ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd a vizsgákra.

  • Eduline/MTI

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont idén március 8-án függesztették fel, majd április 19-én indították újra a járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáit, alkalmassági vizsgálatait és utánképzéseit.

Várakozni nem kellett többet a járvány előtt megszokotthoz képest: a vizsgázók a leginkább terhelt időszakokban is jellemzően két hétre kaptak időpontot - derül ki az ITM közleményéből.

Január és augusztus között több mint 331 ezer elméleti és gyakorlati vizsgát tartottak, a B kategóriában 116-117 ezren futottak neki az elméleti és forgalmi vizsgának.

Július elején hatályon kívül helyezték a vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályokat: megszűnt az elméleti vizsgák létszámkorlátja, a vizsgatermek teljes kapacitással működhetnek.

Az ITM szerint a kormány a közlekedési vizsgáztatás teljes rendszerét megújítja, 2022 tavaszától egységes és központosított elektronikus rendszert vezetnek be a közlekedési vizsgáztatásban. A vizsgára jelentkezést ügyfélkapun lehet elindítani, a későbbiekben az autósiskolákon keresztül a vizsga helyszínét, időpontját is ki lehet majd választani.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.