Míg négy éve még 166 ezer forintért lehetett megszerezni egy "B" kategóriás jogosítványt, ma már 235 ezer forintos kiadással kell számolni. De miért?
Eltörölték a rutinvizsgákat, a tanulóknak több, forgalomban eltöltött órára van szükségük a sikeres vizsgához – mondta Böröcz Mátyás, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke az Infostartnak.
A legfrissebb KSH-statisztikák szerint egy átlagos tanfolyam ára augusztusban – a tavalyi 212 500 forint helyett – 235 050 forint volt, mindez azonban lényegesen több óraszámot foglal magában - emeli ki az oldal.
Persze az sem mindegy, mikor vezettek, az órák ára 5 ezer forinttól akár 10 ezer forintig is felmehet annak függvényében, hogy hétköznap vagy a hét végén szeretnétek órákat venni.
A legtöbb iskolában egyébként most pótolják be az elmúlt másfél évben elmaradt vizsgákat is, azzal együtt, hogy az oktatók heti óraszámát a korábbi 48-ról 70 órára emelték, amibe a vizsgaórák nem is számítanak bele - mondta Böröcz Mátyás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
