Letartóztatták a szabálytalan OKJ-vizsgáztatással gyanúsított házaspárt

A házaspár a gyanú szerint kenőpénzért szervezett a jelentkezőknek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő vizsgákat.

  • Eduline/MTI

Csütörtökön írtunk róla, hogy egy kormánytisztviselő férfi egy informatikus közreműködésével úgy alakította át a vizsgaszervezésre használt felületet, hogy létrehoztak egy "titkos felületet", amelynek a tartalmát csak a férfi és a vele együttműködők láthatták. Ezen lehetőség volt arra, hogy kizárólag a kormánytisztviselő jelölhesse ki a vizsgabizottság tagjait, biztosítva, hogy a felesége cégétől jelentkezők sikeresen vizsgázzanak. A szabálytalan vizsgák lebonyolításához a gyanúsítottak alkalmanként több százezer forintot fogadtak el.

Az ügyészség tartott tőle, hogy a házaspár elszökik, elrejtőzik, valamint megnehezítik a bizonyítást, ezért indítványozták a letartóztatásukat. A harmadik társuk esetében pedig azt kérték, hogy a munkahelyéhez kapcsolódó személyes, elektronikus és telefonon történő távoltartást rendeljék el.

A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított házaspárnál valóban tartani lehet a bizonyítás megnehezítésétől, meghiúsításától, és elrendelte a letartóztatásukat. Az informatikus esetében azonban - aki beismerő vallomást is tett - nem rendelte el a távoltartást. A végzés nem végleges.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.