Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változtatásokat célzó törvényjavaslattal elismeri, hogy kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvényt módosítani kell.
Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter.
A Pedagógusok Szakszervezet szerint a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete több ponton nincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros és számos ponton hiányos. A szakszervezet szerint ezért a törvény több éven át módosításra fog szorulni. A benyújtott törvényjavaslat ezt igazolja és tovább központosít.
A PSZ örül, hogy a törvénymódosítással korrigálni fogják többek között a felnőttoktatásban a diákigazolvány hiányát, hogy a szakképzési tankönyvhiányt mégis orvosolni próbálják.
Ugyanakkor szerintük elfogadhatatlan, hogy további terheket rónak az iskolákra, hogy befagyasztják a nem állami iskolák finanszírozását, és tovább központosítják a döntéseket. Az érdekképviselet szerint az is elfogadhatatlan, hogy a „rövidebb időtartamú szakképzési munkaszerződésekkel csupán el akarják fedni a duális képzés visszaesését”.
A PSZ határozottan tiltakozik amiatt, hogy az értelmetlen átalakítások többletterheit a fogyatkozó oktatók cipelik a hátukon azok helyett, akik a káoszt előidézték – írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.