Alig vezették be, máris módosul a szakképzési törvény

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változtatásokat célzó törvényjavaslattal elismeri, hogy kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvényt módosítani kell.

  • Csik Veronika

Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter.

A Pedagógusok Szakszervezet szerint a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete több ponton nincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros és számos ponton hiányos.  A szakszervezet szerint ezért a törvény több éven át módosításra fog szorulni. A benyújtott törvényjavaslat ezt igazolja és tovább központosít.

A PSZ örül, hogy a törvénymódosítással korrigálni fogják többek között a felnőttoktatásban a diákigazolvány hiányát, hogy a szakképzési tankönyvhiányt mégis orvosolni próbálják.

Ugyanakkor szerintük elfogadhatatlan, hogy további terheket rónak az iskolákra, hogy befagyasztják a nem állami iskolák finanszírozását, és tovább központosítják a döntéseket. Az érdekképviselet szerint az is elfogadhatatlan, hogy a „rövidebb időtartamú szakképzési munkaszerződésekkel csupán el akarják fedni a duális képzés visszaesését”.

A PSZ határozottan tiltakozik amiatt, hogy az értelmetlen átalakítások többletterheit a fogyatkozó oktatók cipelik a hátukon azok helyett, akik a káoszt előidézték – írják közleményükben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.