Diákújság szerkesztői kerültek őrizetbe Oroszországban

Egy videó miatt kerültek a hatóságok látókörébe a diákújságnál dolgozók, akik közül most négyet őrizetbe is vettek.

  • Eduline/MTI

Átkutatta az orosz rendőrség egy független diáklap, a 2017-ben diákok és egyetemi hallgatók által Moszkvában alapított DOXA szerkesztőségének irodáját szerdán.

A DOXA a jelentés szerint eredetileg diákszervezetként alakult a moszkvai gazdasági főiskolán, alapvetően a diákélet kérdéseivel, a felsőoktatással, politikával és tudománnyal foglalkozik. Az orosz hatóságok azonban 2019-ben vonták meg a DOXA diákszervezeti státuszát, miután támogatásukról biztosítottak olyan diákokat, akik ellenzéki tüntetéseken vettek részt, és akiket ezért el is tanácsoltak egyetemről.

A DOXA közlése szerint újságírói egy olyan videó miatt kerültek a hatóságok látókörébe, amelyben illegálisnak nevezték a Navalnijt támogató diákok elbocsátását az egyetemekről. A lap hozzátette, hogy az orosz médiafelügyelet kérésére levették a felvételt honlapjukról, bár nem értettek egyet ezzel az intézkedéssel.

„Az újságírói közösséget az utóbbi időben ért nyomásgyakorlás példa nélküli, de ettől még nem hagyunk fel tevékenységünkkel. Továbbra is tudósítani fogunk a fiatalok számára fontos ügyekről, és megvédjük jogaikat” – közölte a DOXA.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.