Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei szerint májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - áll a minisztérium vasárnapi közleményében.
A gyakorlati vizsgákat a járványhelyzetre tekintettel tavaly is szigorú óvintézkedések mellett szervezték meg az iskolai rendszerű szakképzésben - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A szaktárca a tavaly május-júniusi vizsgaidőszak tapasztalatait figyelembe véve már dolgozik az idei szakmai vizsgákra vonatkozó szabályozás kialakításán.
A minisztérium tervei szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban szervezhetik majd meg az intézmények. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan, a tavaly bevált megoldásnak megfelelően kis létszámmal, az előírt védőtávolság biztosításával, az óvintézkedések betartásával kell lebonyolítani.
"A szakképzésben fokozottan ügyelni kell a vizsgák szakmai színvonalának megtartására. Az elsajátított gyakorlati tudás számon kérése különösen a szabályozott szakmák, mint például betegellátás, -ápolás vagy a veszélyes berendezések javítása, karbantartása esetén kiemelt jelentőségű. Csak így garantálható, hogy a sikeresen vizsgázók a munkaterületük minden feladatának ellátásához szükséges összes kompetenciával rendelkezzenek" - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
