Szabadon engedték a nagyjából másfél hete elrabolt nigériai diákokat

A péntek éjjel elrabolt 317 iskolás lányról egyelőre nincs hír.

  • Eduline/MTI

Az ismeretlen fegyveresek szombaton szabadon engedték azt a 27 diákot, 12 hozzátartozójukat és az iskola három dolgozóját, akiket még február 17-én hurcoltak el a Kagarai körzet kormányzati reál középiskolájából, miután legyűrték az iskola biztonsági őreit. A támadásban az egyik diákot lelőtték.

Az elraboltak "visszanyerték szabadságukat, és fogadta őket a Niger állami kormányzóság" - közölte egy tweetjében Abubakar Sani Bello kormányzó.

Alig több mint egy hét alatt két gyerekrablás is történt Nigéria északi részén. Néhány napja, péntekre virradó éjjel több mint háromszáz iskolás lányt raboltak el ismeretlen fegyveresek egy bentlakásos nigériai iskolából az északnyugat-nigériai Zamfara állam Jangebe városában. Beszámolók szerint az emberrablók éjfél után egy órával érkeztek az iskolához terepjárókkal és motorkerékpárokkal, és a biztonsági szolgálat egyenruhája volt rajtuk.

A nyugat-afrikai országban rendszeresek a tömeges emberrablások. Decemberben például a Boko Haram iszlamista szervezet rabolt el több mint 300 diákot az ugyancsak északon található Katsina állam egyik iskolájából. Az emberrablást a terroristák azzal indokolták, hogy a nyugatias oktatás sérti az iszlám tanokat. Az elrabolt diákokat egy héttel később elengedték.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.