Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője úfy foglalta össze az új Felnőttképzési törvény körül kialakult helyzetet a hvg.hu-nak, hogy „adatbiztonsági botrány”.
Miért?
A 2020. január 1-től hatályos az új jogszabály szerint már a Fővárosi Kormányhivatalnál kell bejelenteni vagy engedélyeztetni a képzést, attól függően, hogy az adott tanfolyamra a törvény szerint mi vonatkozik. Szeptember elsejétől csak így lehet a foglalkozásokat megtartani. Csakhogy ezzel egyéni vállalkozók, cégvezetők vagy vállalkozás képviseletére jogosult személyek, illetve szakértők érzékeny adatai lesznek bárki számára elérhetők.
A törvény szerint ugyanis egy oktatónak a céges adataival együtt meg kell adnia az anyja nevét, a születési helyét és idejét, a lakcímét, a telefonszámát, az e-mail-címét. Ezen felül nem csak az oktatóknak, de a tanítványoknak az adatait is nyilván kell tartani – igaz, ezt legalább nem nyilvánosan.
„Egyszerűen nem értem, miért kellene megadnom a 9 éves kisfiam magántanárának a gyermekem lakcímét, anyja nevét, születési adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát és e-mail-címét ahhoz, hogy vehessünk tőle pénzért különórát” – sorolja egy szülő az oldalnak.
Az a magántanár, aki nem jelenti a képzést, és nem is regisztrál az adatszolgáltatási rendszerbe, pénzbüntetésre számíthat, a jelenlegi minimálbér többszörösét kell megfizetnie - írja az olal.
Ma Magyarországon nagyjából 10 ezer magántanár dolgozik vállalkozóként, jelentős részük nyelvoktatással foglalkozik. "Hozzám személy szerint jóval több, mint egy tucatnyi olyan jelzés futott be, hogy a nyelvtanárok szüneteltetik a tevékenységüket, van, aki már vissza is adta a vállalkozói engedélyét" - mondta az oldalnak Rozgonyi Zoltán.
Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
