KRESZ vizsgára készültök? Erre számíthattok

Sokan félve kezdenek neki a KRESZ tanfolyamoknak és nem tudják, hogy mire számíthatnak majd a vizsgán. Megnéztük miből áll egy KRESZ vizsga.

  • Eduline

A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, melynek rövidítése a KRESZ, egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, melyből vizsgát kell tennie azoknak, akik jogosítványt szeretnének. Ha már beiratkoztatok egy tanfolyamra vagy most készültök rá, akkor nem árt tudni, hogy mire számíthattok majd a vizsgán.

A vizsgán egy 55 kérdésből álló tesztet kell kitöltenetek. Érdemes már a vizsga kezdete előtt kicsit hamarabb megérkeznetek, hogy biztosan minden rendben legyen. Fontos, hogy ne felejtsétek otthon az irataitokat, mert ezeket a vizsga előtt elkérik. Miután bekérték az okmányokat, helyet foglaltok a vizsgateremben, ahol egy vizsgabiztos ismerteti a vizsga rendjét. A tesztet egy érintőképernyős monitor segítségével kell kitöltenetek.

A teszt kitöltésére 55 percetek van, minden kérdésre 1 perc, az 1 perc letelte után a program a következő kérdésre ugrik. Fontos tanács, hogy ne siessetek, használjátok ki a rendelkezésre álló időt. A maximum pontszám, amit elérhettek 75 és ahhoz, hogy sikeresen vizsgázzatok, 65 pontot kell elérnetek, vagyis 10 pontig hibázhattok.

Az 55 kérdésből 10 db 3 pontos és 45 db 1 pontot ér. Figyeljetek a 3 pontos feladatokra, hiszen, ha ebből egyet elrontotok, már csak 7 hibázási lehetőségetek lesz. Mindig csak egy válasz jó, tehát csak egy lehetőséget tudtok megjelölni. Ha megadtátok a választ egy kérdésre, akkor a program automatikusan ugrik a következőre.

Ha valamelyik feladatban nem vagytok biztosak, akkor rányomhattok a „tovább” gombra, ebben az esetben a program a teszt végén a megmaradt időben feldobja újra. Amikor megvagytok az összes kérdéssel, akkor a program ott helyben kiértékeli az eredményt. Nem csak a pontszámot látjátok majd, hanem az elrontott válaszokat is.

Megnehezíti a magántanárok életét az új felnőttképzési törvény

Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.