Megnehezíti a magántanárok életét az új felnőttképzési törvény

Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.

  • Eduline

Idén ősztől ugyanis a törvény minden a képzést nyújtó intézményt és magánszemélyt, így például a mintegy tízezer magántanárt is arra kötelezi, hogy kérje el, és nyolc éven keresztül kezelje az általa képzett kiskorú vagy felnőtt tanuló számos személyes adatát, köztük TAJ számát, adóazonosító jelét és iskolai végzettségét. Ez a Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint súlyosan sérti mind a tanulók mind az egyéni vállalkozó magántanárok adatvédelmi és személyiségi jogait.

Az egyesület szerint ilyen mennyiségű és érzékenységű személyes adat biztonságos kezeléséhez sem a képző intézmények sem a zömmel egyéni vállalkozóként működő magántanárok nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel és tárgyi-informatikai eszközökkel - írják közleményükben.

Hozzáteszik, a regisztrációra kötelezett oktatóktól és tanulóktól bekért érzékeny személyes adatok ilyen módon történő kiszolgáltatása miatt magántanárok százai adják vissza vállalkozási engedélyüket, illetve szüneteltetik tevékenységüket.

Mivel a felnőttképzési törvény (FKTV) új előírásai súlyos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályokat vetnek fel, a Nyelvtudásért Egyesület közérdekű bejelentést tesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, továbbá kezdeményezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a törvény adatvédelmi felülvizsgálatát.

„Egészséges igazolás" - tényleg szükség van rá?

Az iskolakezdés környékén, járványhelyzet idején ez nagyon is aktuális kérdés. Bejárta az internetet egy háziorvos levele, amit az intézményvezetőknek írt. Úgy gondolja, hogy sok esetben kérnek felesleges papírokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.