Már rengetegszer írtunk róla, hogy változások lesznek szeptembertől a szakképzésben. De mit is jelent ez pontosan? Mire kell számítani annak, aki szakmát szeretne tanulni? Mutatjuk.
Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Az új rendszerben 759 féle szakma helyett 174 alapszakma közül válogathatnak a tanulók - az új alapszakmák leírását itt találjátok.
A szakmákat iskolai rendszerű képzések keretében lehet majd megtanulni. Szeptembertől a szakgimnáziumokból ötéves technikumok lesznek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolák, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. Ezekkel a hároméves képzésekkel szakképzettség szerezhető, míg a technikumi képzéseken a szakképzettség mellett érettségit is lehet szerezni.
A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben alapozó tárgyak lesznek - ekkor sajátítják el az ágazati ismereteket a diákok, amelyből alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. A következő tanévre ajánlott technikumi óratervről itt írtunk részletesebben.
Mindemellett fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek majd ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Illetve szintén újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez. Ezekről a juttatásokról itt írtunk részletesebben.
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Ennek az összegéről és a feltételekről itt olvashattok:
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
