Már rengetegszer írtunk róla, hogy változások lesznek szeptembertől a szakképzésben. De mit is jelent ez pontosan? Mire kell számítani annak, aki szakmát szeretne tanulni? Mutatjuk.
Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Az új rendszerben 759 féle szakma helyett 174 alapszakma közül válogathatnak a tanulók - az új alapszakmák leírását itt találjátok.
A szakmákat iskolai rendszerű képzések keretében lehet majd megtanulni. Szeptembertől a szakgimnáziumokból ötéves technikumok lesznek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolák, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. Ezekkel a hároméves képzésekkel szakképzettség szerezhető, míg a technikumi képzéseken a szakképzettség mellett érettségit is lehet szerezni.
A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben alapozó tárgyak lesznek - ekkor sajátítják el az ágazati ismereteket a diákok, amelyből alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. A következő tanévre ajánlott technikumi óratervről itt írtunk részletesebben.
Mindemellett fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek majd ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Illetve szintén újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez. Ezekről a juttatásokról itt írtunk részletesebben.
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Ennek az összegéről és a feltételekről itt olvashattok:
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
