Egyre nagyobb a harc a diákmunkákért, mert a járvány miatt kevesebb a lehetőség

Megugrott a munkalehetőségek iránti kereslet júniusban a diákok körében - írta a Világgazdaság pénteki számában.

  • Eduline/MTI

Hangsúlyozták, hogy a regisztrált diákok számában érdemi változás nincs tavalyhoz képest, ám a koronavírus-járvány miatt kevesebb a lehetőség, így egy-egy állásra 30-40 százalékkal többen pályáznak.

A könnyű fizikai munkák a legnépszerűbbek, mint az árufeltöltő és a hoszteszfeladatok, a legkevésbé pedig a mezőgazdaság keresett, főként azért, mert korán kell kelni. Órabérük a minimálbérhez igazodik, eszerint legalább bruttó 926 forintot keresnek, de Budapesten és a nagyobb városok környékén ennél jellemzően többet, 1000 és 1500 forint közötti összeget.

Még többet kínálnak a mérnöki, pénzügyi és IT-területek, valamint a több nyelv ismeretét igénylő pozíciók, ezekben akár bruttó 2000 forint felett is lehet az órabér.

A kínálati oldalon a turizmusban és a vendéglátásban a leglátványosabb a visszaesés. A nagyvárosoknak a diákmunka szempontjából is nagyobb a felvevőképességük, és 5-20 százalékkal magasabb bérek érhetők el, mint a kisebb településeken - írta a lap.

Nyár végén vizsgáznia kell annak, aki ősszel előrehozott érettségit akar tenni

Vannak diákok, akik még augusztusban fognak osztályozóvizsgát tenni azért, hogy ősszel pótolni tudják az elmaradt előrehozott érettségiket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.