Egyre nagyobb a harc a diákmunkákért, mert a járvány miatt kevesebb a lehetőség

Megugrott a munkalehetőségek iránti kereslet júniusban a diákok körében - írta a Világgazdaság pénteki számában.

  • Eduline/MTI

Hangsúlyozták, hogy a regisztrált diákok számában érdemi változás nincs tavalyhoz képest, ám a koronavírus-járvány miatt kevesebb a lehetőség, így egy-egy állásra 30-40 százalékkal többen pályáznak.

A könnyű fizikai munkák a legnépszerűbbek, mint az árufeltöltő és a hoszteszfeladatok, a legkevésbé pedig a mezőgazdaság keresett, főként azért, mert korán kell kelni. Órabérük a minimálbérhez igazodik, eszerint legalább bruttó 926 forintot keresnek, de Budapesten és a nagyobb városok környékén ennél jellemzően többet, 1000 és 1500 forint közötti összeget.

Még többet kínálnak a mérnöki, pénzügyi és IT-területek, valamint a több nyelv ismeretét igénylő pozíciók, ezekben akár bruttó 2000 forint felett is lehet az órabér.

A kínálati oldalon a turizmusban és a vendéglátásban a leglátványosabb a visszaesés. A nagyvárosoknak a diákmunka szempontjából is nagyobb a felvevőképességük, és 5-20 százalékkal magasabb bérek érhetők el, mint a kisebb településeken - írta a lap.

Nyár végén vizsgáznia kell annak, aki ősszel előrehozott érettségit akar tenni

Vannak diákok, akik még augusztusban fognak osztályozóvizsgát tenni azért, hogy ősszel pótolni tudják az elmaradt előrehozott érettségiket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.