Idén tovább nőtt a szakképzésbe jelentkező nyolcadikosok száma

A középfokú oktatásban továbbtanulók csaknem kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Ez azt jelenti, hogy ősztől közel 34 ezer diák fogja az új technikumban kezdeni a tanulmányait, ahol az érettségi mellett szakmát is szerezhetnek.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől a nyolcadikosok 35,8 százaléka gimnáziumban, 42,1 százaléka technikumban, 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,4 százaléka pedig szakiskolában folytathatja a tanulmányait. Ezt azt jelenti, hogy az ősztől induló technikumi képzést közel 34 ezer diák választotta, ami sokkal nagyobb szám, mint az előző másfél évtizedben bármikor - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t.

Az ITM szerint ez azt mutatja, hogy a fenntartó minisztérium felügyelete alatt megújuló szakképzés, az ötéves technikumi rendszer bevezetése vonzó lehetőséget kínál a diákok számára.

A közleményben arra is kitértek, hogy az osztrák mintára jobbá, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váló rendszerben júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó 32 ezer oktató bére. A következő tanévtől teljesítményük alapján a diákok is többletjuttatást kapnak az új ösztöndíjak formájában, amelyet tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Erről itt írtunk részletesebben.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az ITM jelentős könnyítésről döntött azoknak a diákoknak az érdekében, akik szeptembertől a technikumok érettségire épülő képzéseiben szeretnék folytatni tanulmányaikat. A tárca közelmúltban kiadott határozata lehetővé teszi a technikumok szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe való bekapcsolódást azok számára is, akik a járványhelyzet miatt most nem akarnak vagy nem tudnak érettségi vizsgát tenni. A középiskola befejező évfolyamát elvégzők közül tehát bárki beiratkozhat a technikumok kétéves képzéseire, az érettségit elegendő utólag, legkésőbb a szakmai vizsgáig megszerezniük. A könnyítés azokra a szakgimnáziumi tanulókra is vonatkozik, akiknek egy év van hátra a szakmai vizsgáig - emelték ki.

A PSZ szerint a minisztérium az iskolákra hárítaná a szakmai vizsgák felelősségét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.