A PSZ szerint a minisztérium az iskolákra hárítaná a szakmai vizsgák felelősségét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, bár szigorú óvintézkedések mellett, de májusban megtartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben. Viszont az érettségihez hasonlóan, idén elmaradnak a szóbelik, vagyis a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakiskolákban letehető komplex szakmai vizsgákat kizárólag írásbeli és gyakorlati vizsgák formájában szervezik meg. Erről a döntésről a napokban egy miniszteri határozat is született.

Az intézkedések egy része valóban segíti a tanulmányok lezárását, amit a tanulók szempontjából üdvözöl a PSZ, ugyanakkor még a csökkentett létszámú vizsgabizottságokat is az iskoláknak kell felkérnie. Ezzel az állam kivonul a vizsgabizottságokból, igaz, ezt az új szakképzési törvénnyel egyébként is meg fogja tenni a jövőben – olvasható a legfrissebb közleményükben.

A PSZ szerint bár a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítása ad egy nagyon általános felhatalmazást az Innovációs Technológiai Minisztériumnak (ITM) arra, hogy veszélyhelyzetben egyedi határozatban rendelkezzen a szakképző intézmények működéséről, amibe vélhetően a vizsgákat is beleértik, mégis kételyeket ébreszt, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.

A szakszervezet az iskolák véleményét is kikérte, ezek alapján pedig kiderült, hogy leginkább az ágazati szabályok hiányoznak a miniszteri határozatból. Jelentős eltérések vannak ugyanis egy fodrász, egy pincér, egy ápoló vizsgakörülményei, feltételei között, ezért ennek gyors, előzetes egyeztetését a PSZ nem mellőzte volna. Az iskolák jelzései alapján nagyon eltérnek az álláspontok arról, milyen vizsgarészekkel, mikor, hogyan lenne szabad szakmai vizsgát szervezni.

Ilyenek lesznek a nappalis szakmai vizsgák: infók és szabályok

Mi lesz az nappali rendszerű OKJ-s és a szakképzés vizsgáival? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.