Idén tovább nőtt a szakképzésbe jelentkező nyolcadikosok száma

A középfokú oktatásban továbbtanulók csaknem kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Ez azt jelenti, hogy ősztől közel 34 ezer diák fogja az új technikumban kezdeni a tanulmányait, ahol az érettségi mellett szakmát is szerezhetnek.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől a nyolcadikosok 35,8 százaléka gimnáziumban, 42,1 százaléka technikumban, 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,4 százaléka pedig szakiskolában folytathatja a tanulmányait. Ezt azt jelenti, hogy az ősztől induló technikumi képzést közel 34 ezer diák választotta, ami sokkal nagyobb szám, mint az előző másfél évtizedben bármikor - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t.

Az ITM szerint ez azt mutatja, hogy a fenntartó minisztérium felügyelete alatt megújuló szakképzés, az ötéves technikumi rendszer bevezetése vonzó lehetőséget kínál a diákok számára.

A közleményben arra is kitértek, hogy az osztrák mintára jobbá, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váló rendszerben júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó 32 ezer oktató bére. A következő tanévtől teljesítményük alapján a diákok is többletjuttatást kapnak az új ösztöndíjak formájában, amelyet tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Erről itt írtunk részletesebben.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az ITM jelentős könnyítésről döntött azoknak a diákoknak az érdekében, akik szeptembertől a technikumok érettségire épülő képzéseiben szeretnék folytatni tanulmányaikat. A tárca közelmúltban kiadott határozata lehetővé teszi a technikumok szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe való bekapcsolódást azok számára is, akik a járványhelyzet miatt most nem akarnak vagy nem tudnak érettségi vizsgát tenni. A középiskola befejező évfolyamát elvégzők közül tehát bárki beiratkozhat a technikumok kétéves képzéseire, az érettségit elegendő utólag, legkésőbb a szakmai vizsgáig megszerezniük. A könnyítés azokra a szakgimnáziumi tanulókra is vonatkozik, akiknek egy év van hátra a szakmai vizsgáig - emelték ki.

A PSZ szerint a minisztérium az iskolákra hárítaná a szakmai vizsgák felelősségét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.