Idén tovább nőtt a szakképzésbe jelentkező nyolcadikosok száma

A középfokú oktatásban továbbtanulók csaknem kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Ez azt jelenti, hogy ősztől közel 34 ezer diák fogja az új technikumban kezdeni a tanulmányait, ahol az érettségi mellett szakmát is szerezhetnek.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől a nyolcadikosok 35,8 százaléka gimnáziumban, 42,1 százaléka technikumban, 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,4 százaléka pedig szakiskolában folytathatja a tanulmányait. Ezt azt jelenti, hogy az ősztől induló technikumi képzést közel 34 ezer diák választotta, ami sokkal nagyobb szám, mint az előző másfél évtizedben bármikor - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-t.

Az ITM szerint ez azt mutatja, hogy a fenntartó minisztérium felügyelete alatt megújuló szakképzés, az ötéves technikumi rendszer bevezetése vonzó lehetőséget kínál a diákok számára.

A közleményben arra is kitértek, hogy az osztrák mintára jobbá, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váló rendszerben júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó 32 ezer oktató bére. A következő tanévtől teljesítményük alapján a diákok is többletjuttatást kapnak az új ösztöndíjak formájában, amelyet tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Erről itt írtunk részletesebben.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az ITM jelentős könnyítésről döntött azoknak a diákoknak az érdekében, akik szeptembertől a technikumok érettségire épülő képzéseiben szeretnék folytatni tanulmányaikat. A tárca közelmúltban kiadott határozata lehetővé teszi a technikumok szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe való bekapcsolódást azok számára is, akik a járványhelyzet miatt most nem akarnak vagy nem tudnak érettségi vizsgát tenni. A középiskola befejező évfolyamát elvégzők közül tehát bárki beiratkozhat a technikumok kétéves képzéseire, az érettségit elegendő utólag, legkésőbb a szakmai vizsgáig megszerezniük. A könnyítés azokra a szakgimnáziumi tanulókra is vonatkozik, akiknek egy év van hátra a szakmai vizsgáig - emelték ki.

A PSZ szerint a minisztérium az iskolákra hárítaná a szakmai vizsgák felelősségét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.