Technikumok: érettségi nélkül is jelentkezhettek a képzésekre

Érettségi nélkül is lehet jelentkezni a technikumok kétéves képzéseire. A bizonyítványt utólag, a szakmai vizsgáig is elég lesz megszerezni.

  • Eduline/MTI

A napokban beszámoltunk arról a javaslatról, hogy bár szigorú óvintézkedések mellett, de májusban megtartanák a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben. Erről tegnap született egy miniszteri határozat, amely elfogadja ezt a javaslatot. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) határozata pedig azt is kimondja, azok a diákok is jelentkezhetnek a technikumok két évfolyamos képzésére, akik a járványhelyzet miatt nem tesznek tavasszal érettségi vizsgát. Nekik az érettségit utólag, legkésőbb a szakmai vizsgáig kell megszerezniük - közölte az ITM pénteken az MTI-vel.

A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették - írják. A részvételnek pedig nem feltétele az előírt okiratok (például nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása, a bizonyítványt ezek nélkül is megszerezhetik a tanulók.

Bódis József, az ITM innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a közleményben kifejtette, az ITM ezzel az intézkedéssel is hozzájárul ahhoz, hogy minden diák továbbtanulhasson, aki szakmát szeretne szerezni.

Májusban tartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.