A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is, ezért azt kérik, vonják vissza a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet.
Közleményükben azt írják, fokozott figyelemmel kísérik a vírusjárvány alakulását és annak gazdasági következményeit. Vizsgálják azt is, hogy a krízis hogyan hat és befolyásolja a magyar szakképzést, az abban tanulók és dolgozók helyzetét, életét – írják. A PSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja az ahhoz szorosan kapcsolódó szakképzés helyzetét.
Ezért azt kérik közleményükben, hogy a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet vonják vissza. Ezt azzal indokolják, hogy a duális szakképzésben az elmúlt években a tanulók jelentős arányban kerültek ki az iskolai tanműhelyekből szakmai gyakorlatra vállalkozókhoz. A szakképzési törvény a tanulók jelentős részénél a tanulói státuszt munkavállalói státuszra akarja alakíttatni, miközben a tanulószerződések száma járvány nélkül is mintegy ötezerrel csökkent 2017 óta – írják.
A szakszervezet szerint a gazdasági válság lehetetlenné fogja tenni a tanulók számára a vállalkozói szféra szereplőivel kötött tanulói munkaszerződések megkötését. „Tekintettel arra, hogy a tanulók jelentős számban maradhatnak vállalati gyakorlóhely nélkül - ami nem csupán továbbtanulásukat, de közép- és hosszú távon a magyar gazdaságot is veszélyezteti -, számukra biztosítani kell az iskolai tanműhelyeket” – olvasható a közleményben.
A fent említett folyamatok kapcsán a PSZ megemlíti a korábbi követeléseit, melyeket szerintük a jelenlegi helyzet megerősít. Továbbra sem értenek egyet azzal, hogy a szakképzésben foglalkoztatottakat meg kívánják fosztani közalkalmazotti státuszától. Szerintük a gazdasági válság arra hívja fel a figyelmet, hogy veszélyes a szakképzésben dolgozók egzisztenciáját megingatni, elbizonytalanítani, mert megbízható munkájuk most a szakképzés, de az egész magyar gazdaság jövőjének letéteményese” – írják.
Mi lesz a szakmai vizsgákkal a járvány idején?
Nem csak a végzősök és a felvételizők vannak különös helyzetben. Az érettségik mellett a szakmai vizsgák helyzete is kérdéses. Mutatjuk, mit az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza a kérdésre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
