A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is, ezért azt kérik, vonják vissza a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet.
Közleményükben azt írják, fokozott figyelemmel kísérik a vírusjárvány alakulását és annak gazdasági következményeit. Vizsgálják azt is, hogy a krízis hogyan hat és befolyásolja a magyar szakképzést, az abban tanulók és dolgozók helyzetét, életét – írják. A PSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja az ahhoz szorosan kapcsolódó szakképzés helyzetét.
Ezért azt kérik közleményükben, hogy a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet vonják vissza. Ezt azzal indokolják, hogy a duális szakképzésben az elmúlt években a tanulók jelentős arányban kerültek ki az iskolai tanműhelyekből szakmai gyakorlatra vállalkozókhoz. A szakképzési törvény a tanulók jelentős részénél a tanulói státuszt munkavállalói státuszra akarja alakíttatni, miközben a tanulószerződések száma járvány nélkül is mintegy ötezerrel csökkent 2017 óta – írják.
A szakszervezet szerint a gazdasági válság lehetetlenné fogja tenni a tanulók számára a vállalkozói szféra szereplőivel kötött tanulói munkaszerződések megkötését. „Tekintettel arra, hogy a tanulók jelentős számban maradhatnak vállalati gyakorlóhely nélkül - ami nem csupán továbbtanulásukat, de közép- és hosszú távon a magyar gazdaságot is veszélyezteti -, számukra biztosítani kell az iskolai tanműhelyeket” – olvasható a közleményben.
A fent említett folyamatok kapcsán a PSZ megemlíti a korábbi követeléseit, melyeket szerintük a jelenlegi helyzet megerősít. Továbbra sem értenek egyet azzal, hogy a szakképzésben foglalkoztatottakat meg kívánják fosztani közalkalmazotti státuszától. Szerintük a gazdasági válság arra hívja fel a figyelmet, hogy veszélyes a szakképzésben dolgozók egzisztenciáját megingatni, elbizonytalanítani, mert megbízható munkájuk most a szakképzés, de az egész magyar gazdaság jövőjének letéteményese” – írják.
Mi lesz a szakmai vizsgákkal a járvány idején?
Nem csak a végzősök és a felvételizők vannak különös helyzetben. Az érettségik mellett a szakmai vizsgák helyzete is kérdéses. Mutatjuk, mit az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza a kérdésre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
