Elkezdenétek valamilyen ingyenes OKJ-s képzést, de nem tudjátok, hogyan működik a rendszer? Megmutatjuk, hogy melyik OKJ-s képzéseket támogatja az állam.
Pontosan kétféle OKJ-s típus közül választhattok: vannak a közoktatás részét képező iskolai rendszerű szakképzések, illetve az iskolarendszeren kívül is tanulhattok. A két típus közül azonban csak az iskolarendszerű képzéseket végezhetitek el ingyen - ezek indulhatnak nappali, esti vagy levelező formában is. Az ingyenes képzések zömét a szakképzési centrumokhoz tartozó iskolák indítják, de néhány egyházi és alapítványi iskola is szervez ingyenes képzéseket.
Az iskolarendszeresen kívüli tanfolyamokért fizetni kell (a tandíjat a képzést szervező iskola határozza meg), ám előnyük, hogy rövidebbek, mint az iskolarendszerű képzések, és ütemezésük jobban igazodik a munkaidőhöz.
Hol találhatók ezek a képzések?
A különböző OKJ-s képzéseket az Országos Képzési Jegyzékben találjátok meg. A jegyzékben TK (tanfolyami képzés) jelzéssel ellátott szakmák megszerzését nem támogatja az állam, míg a többi képzés ingyenesen elvégezhető - ha csak ezek érdekelnek titeket, a szakképzési centrumok kínálatát nézzétek meg.
Mikor indulnak az ingyenes OKJ-s tanfolyamok?
Az iskolarendszerű képzések szeptemberben, vagy – keresztféléves képzések esetében – februárban indulnak. Más időpontban csak tanfolyami (vagyis iskolarendszeren kívüli) rendszerű képzésekre lehet jelentkezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
