Most kiderül, hány éves az agyad - ezek az év legjobb tesztjei

Több ezren próbáltátok ki 2014 kedvenc eduline-os tesztjeit: most újra megnézhetitek, átmennétek-e egy KRESZ-vizsgán, milyen a helyesírásotok, és hány évesek vagytok valójában.

  • Eduline

Helyesírási teszt

Nehéz helyesírási tesztet állított össze a j-s és ly-os szavakról az Anyanyelvápolók Szövetsége - hány százalékos eredményt értek el? Huszonöt kérdést kaptok, a végén - ha nem szeretnétek megadni az emailcímeteket - kattintsatok a befejezés gombra, így kapjátok meg az eredményt. Itt még több helyesírási tesztet találtok.

Kattintsatok ide, és kezdjétek el a tesztet
anyanyelvapolo.hu

KRESZ-teszt

Próbáljátok ki ezt a KRESZ-tesztet: összesen harminc kérdésre kell válaszolnotok, de csak három életetek van, ha ezek elfogynak, vége a játéknak. Nem volt elég? Itt még több ingyenes, online KRESZ-tesztet találtok.

Hány éves vagy valójában?

A Flash Fabrica ingyenes, angol nyelvű tesztje egyszerű: négy képet láthattok, nincs más dolgotok, mint kiválasztani azt az egyet, amely különbözik a többitől. A rossz és a jó találatokat rögtön jelzi a rendszer.

flashfabrica.com

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.