Tanfolyamok felnőtteknek: miért érdemes újra iskolapadba ülni?

Piacképes végzettségért, egy jobb állás megszerzéséért és persze a magasabb fizetésért döntenek felnőttek ezrei a tanulás mellett. Még mindig népszerűek az informatikai, valamint az e-kultúrával foglalkozó tanfolyamok, de az sem ritka, hogy a megszerzett szakképesítés nem könnyíti meg az álláskeresést.

  • Eduline

Egyrészt a kíváncsiság hajtott, másrészt gyerekek között dolgozom, szerettem volna minél jobban képben lenni, ahogy ők mondják – indokolta meg egy pécsi általános iskola tanárnője, miért is vett részt egy számítógépes tanfolyamon. Azt mondja: bár az iskolában olykor gép elé ült, de annyi kérdése és félelme volt, hogy jobbnak látta, ha rendszerezett formában ismerkedik a tudnivalókkal. „Az órák szombatonként voltak, nem kellett tehát nagyon átrendeznem a napjaimat, és mivel a gyerekeim már elköltöztek, így a hétvégéken szabadabban mozgok” – magyarázza az 54 éves pedagógus, hozzátéve, a vizsga előtt nagyon izgult, és meglepődött, hogy milyen jól sikerült. Azóta gyakran, heti két-három alkalommal is a gépe elé ül, e-mailezget, nézelődik a neten, és arra is rászokott, hogy ha valamiben bizonytalan, annak már a világhálón néz utána.

Ki miért kezd újra tanulni?

A tanárnő példája nem egyedi, bár igaz, hogy sok felnőtt nehezen szánja rá magát a tanulásra. Ennek oka lehet az idő-, illetve a pénzhiány, a motiválatlanság vagy a tanulással kapcsolatos korábbi kudarcélmény. Az sem ritka, hogy lemorzsolódnak a képzéseken részt vevők, mert nem érzik elég hasznosnak a tananyagot, nincs sikerélményük.

Legyen szó iskolarendszeren belüli vagy kívüli képzésről, a szakemberek szerint fontos, hogy a felnőttek ismereteire, már meglévő tudására építsenek, és legyenek tekintettel időbeosztásukra is. Mayer József az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Intézetének igazgatója Felnőttek az iskolában című tanulmányában a tankötelezettséget már túllépett, érettségire készülő felnőttekkel foglalkozva megállapítja, náluk az érettségi motivációja elsősorban az új szakma megszerzésének lehetősége, egy jobb állás reménye, a továbblépés esélye a felsőfokú végzettség, és persze a magasabb fizetés felé.

Egy állás megtartása vagy éppen munkanélküliként a munkaerőpiacra történő visszakerülés szintén olyan helyzet, amelyben sokan tanulni kezdnek. A munkanélküliekkel foglalkozó központok – mint mondják – a piaci igényeket felmérve alakítják ki képzési struktúrájukat, ugyanakkor nem ritka, hogy a megszerzett képesítés nem visz közelebb a vágyott lehetőségekhez. Így járt Gyöngyi is, aki érettségivel, 38 évesen veszítette el a munkáját. „Állás helyett a reklámügyintéző tanfolyamot ajánlották, de abban nem láttam túl sok perspektívát, így inkább saját zsebből elmentem egy pályázatíró képzésre, annak lehet jövője, bár nem tudom, hogy tapasztalat nélkül mire megyek majd” – mesél tapasztalatairól.

Kattints rá!

Felvégi Emese Felnőttoktatás és szakképzés a nagyvilágban című szemléjében egy 2005-ös OECD-tanulmányból idéz. E szerint: „A felnőttoktatásban és szakképzésben részt vevők aránya Dániában, Finnországban és Svédországban a legmagasabb, őket Svájc és Anglia követi. Magyarországon, Portugáliában és Lengyelországban a legalacsonyabb a részvételi arány. Talán nem meglepő, hogy az OECD adatai szerint az alacsony intenzitású, de hosszabb ideig tartó képzések hatékonysága és a részvételi arány is nagyobb, mint a rövid idejű, intenzív képzéseké.

Több olyan hely is kínálja szolgáltatásait, amely segít eligazodni a képzési lehetőségek között, és az egyéni igények és képességek felmérésével támogatja a választást. A Budapesti Művelődési Központ (BMK) igazgatójától, Margittai Katalintól kapott tájékoztatás szerint első, Palló névre keresztelt irodát éppen a BMK-ban nyitották meg 2006. szeptember 1-jén. Célcsoportjuk a 18–55 éves regisztrált munkakeresők, a pályájuk fejlődése érdekében tanulni hajlandó munkavállalók, a gyesről visszatérők, vagyis szinte mindenki.

Margittai Katalin és kollégái azt mondják, a közművelődési intézmények felnőttképzési arculata változatos. Jellemző az általános, a különböző kompetenciákat fejlesztő képzések túlsúlya, és népszerűek az ismeretterjesztés-ismeretszerzés változatos tartalmú és formájú alkalmai (tudományos ismeretterjesztő előadások, szabadegyetemek).

Több, az informatikával, az e-kultúrával foglalkozó képzés is van, ezek a legnépszerűbbek közé tartoznak. Modellértékű programként említik a „Kattints rá, Nagyi!®” ma már országos projektjét. A 25 órás képzésen jelképes, ezer forintos díjért lehet részt venni. A jelentkezők többsége friss nyugdíjas, akiket leginkább az motivál, hogy nem akarnak lemaradni, szívesen bejelentkeznek közösségi oldalakra, e-maileznek. Csak a BMK-ban évi 1500-2000 fő vesz részt az ilyen jellegű tanfolyamokon.

Kovács Andrea

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.