Kétszázhetven pályakezdő kezdhet dolgozni februárban a minisztériumokban

Harminchét roma származású szakember is lehetőséget kapott a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban való részvételre - mondta el Navracsics Tibor csütörtöki sajtótájékoztatóján.

  • Eduline
A közigazgatási ösztöndíjról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatod el.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: az ösztöndíjprogram mostani fordulójában 233 nem roma származású közigazgatási szakember, pályakezdő nyerte el az ösztöndíjat. Mellettük 37 olyan roma származású közigazgatási szakember is lehetőséget kapott, akiket még a Bajnai-kormány vett fel a Romák a közigazgatásban nevű program keretében.

 

Navracsics Tibor megjegyezte: utóbbi programra 200 roma származású közigazgatási szakembert vettek fel, jó részük azonban végül munka nélkül maradt képzettségbeli hiányosságok vagy munkaszervezési problémák miatt. Ezért megnyitották számukra is a mostani ösztöndíjat.
A közigazgatási ösztöndíjasok a Parlamentben
MTI

A tárcavezető beszámolt arról is, hogy az említett összesen 270 résztvevőn túl huszonegy, már a közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselő számára ugyancsak megnyitották a lehetőséget, hogy további közigazgatási tapasztalatokat szerezzenek az Európai Unióban. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program nyitórendezvénye szerdán volt az Országházban.

 

Az ösztöndíjprogram résztvevői februártól valamelyik minisztériumban, kormányhivatalban vagy megyei szakigazgatási szervnél kezdenek hat hónapos szakmai gyakorlatot, majd szeptembertől négy hónapon át valamely EU-tagország közigazgatási szervénél tanulmányozhatják az ottani munkát. Az ösztöndíjprogramot eredményesen teljesítők a program végén állásajánlatot kapnak a magyar közigazgatásban, és tisztviselőként folytathatják munkájukat.

 

A programra csaknem 1500-an küldték el jelentkezésüket, a magyar és angol nyelvű személyes meghallgatáson 900-an vettek részt. A jelentkezések elbírálása során fő szempont volt a jó angolnyelv-ismeret, előnyt jelentett további nyelvek ismerete, valamint a közigazgatási pálya iránti elkötelezettség.

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.