Magyarországon alacsony, a felnőtt korú lakosság körében mintegy 8,5 százalékos a felnőttképzésben részt vevők aránya, holott az EU 2010-re 12 százalékos arányt határozott meg célként - mondta Juhász Erika, a Debreceni Egyetem (DE) docense egy csütörtöki debreceni szakmai konferencia sajtótájékoztatóján.
Kimutatható - mondta a szakember -, hogy ahol magasabb a lakosság iskolázottsága, ott ezzel arányosan a gazdasági mutatók is jobbak. Példaként említette a skandináv országokat, ahol csaknem minden második felnőtt részt vesz a felnőttképzésben.
Juhász Erika felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra is tartja magát az a téves képzet, miszerint a képzés "iskolapadot és oklevelet" jelent. Pedig a felnőttképzéshez tartozik az is, ha valaki előadásokra jár el, autodidakta módon képzi magát, vagy egyszerűen csak megtanul kezelni egy számítógépes programot - mondta. Az a fontos - tette hozzá -, hogy valami újat és az életben használhatót sajátítson el az ember felnőttként is.
Fábián István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke, az egyetem július 1-től hivatalba lépő rektora az élethosszig tartó tanulás szükségességéről és megtérüléséről beszélt. A kétnapos Nemzetnevelés-felnőttnevelés-közművelődés című konferencia keretében mintegy ötven előadáson vitatja meg a szakma a felnőttképzéshez kötődő gyakorlati lehetőségeket és cserél tapasztalatot egy-egy konkrét projektről.
mti
