Egy hatóság engedélyezteti januártól a felnőttképzési vizsgákat

Egy intézmény szervezi január 1-jétől a felnőttképzési intézményekben folyó oktatáshoz kapcsolódó vizsgákat, miután a parlament igent mondott a szakképzési törvény módosítására - olvasható a nol.hu-n. Így az engedélyezési eljárás is leegyszerűsödik: megszűnik a pályázati rendszer is, melyet eddig tizenkét, szakképesítésért felelős miniszter működtetett. A kijelölt intézmény tárolja majd az összes vizsgairatot, melynek segítségével az igénylők könnyebben intézhetik a hiánypótlást és szerezhetnek be bizonyítványmásolatot.

  • Edupress

Az eljáró hatóságot kormányrendeletben határozzák meg: olyan szervet jelöl majd ki az engedélyezési eljárás lebonyolítására, mely már eddig is szakképzési feladatok látott el - írja a nol.hu.

A kijelölt intézmény tárolja majd az összes vizsgairatot, mely feladatot eddig a jegyző látta el. Az igénylőknek pedig a központi szerv kinevezésében leegyszerűsödik a hiánypótlás és a bizonyítványmásolatok beszerzése.

A törvényi változással a vizsgaszervezésre kiadott engedély az eddigi négy év helyett annak visszavonásáig érvényes, a vizsgaszervezőknek azonban továbbra is szigorú alkalmassági követelményeknek kell megfelelniük, miközben bevezetik azok időszakos ellenőrzését is.

nol.hu/ edupress

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.