A felnőttképzéssel foglalkozó intézmények munkáját támogatja az Unió

A felnőttképzéssel foglalkozó intézmények, szervezetek számára ír ki pályázatokat az Európai Bizottság három témakörben, így a 2009. február 27-i határidőt megjelölő Grundtvig projektek a széleskörű partnerséget, a kiegészítő tevékenységeket, illetve a többoldalú projektek megvalósítását támogatják. A programban a 27 európai uniós tagország, a három EFTA ország (Norvégia, Izland, Lichtenstein), illetve Törökország vehet részt.

  • Edupress
A Grundtvig: Hálózatok - Széles körű partnerség, a legjobb gyakorlatok Európában nevet viselő projekt célja az újszerű módszerek és jó példák európai szintű értékelése és terjesztése. A hálózatoknak proaktív szerepet kell játszaniuk az ugyanazon a területen vagy témában tevékenykedő Grundtvig projektek közötti szinergia és az együttműködés növelésében, valamint eredményeik terjesztésében. A pályázat kapcsán a 2008-2010 közötti időszakban a felnőttoktatásban megvalósuló nyelvtanulást, a felnőttoktatási kutatásokat, a hálózatépítést, illetve a felnőttoktatásban érdekelt felek közötti hálózatépítést jelölték meg prioritásként.

A Grundtvig: Kiegészítő tevékenységek - az európai felnőttoktatást támogató egyéb tevékenységek című projekt a Grundtvig program egyéb pályázati lehetőségei által nem támogatott, de a felnőttoktatás európai dimenziójának kialakításához hozzájáruló tevékenységek megvalósítására irányuló pályázati forma, mellyel például konferenciák, szemináriumok megszervezését, népszerűsítő kampányok megvalósítását, kiadványok elkészítését és terjesztését, kutatások lebonyolítását szorgalmazzák.

Grundtvig: Többoldalú projektek - a felnőttoktatási kínálat javítása és bővítése közös projektmunka révén nevet viselő alprogram célja, hogy újszerű, fenntartható és terjeszthető eredményeket hozzon létre a megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező intézmények segítségével. A projekt a kulcskompetenciák terjesztését, a felnőttoktatás színvonalának, vonzerejének növelését és jobb hozzáférését, a hátrányos helyzetűek és migránsok körében a felsőoktatás népszerűsítését, valamint az időskori tanulás, a generációk közötti tanulás és családi tanulás megvalósítását nevezte meg a 2008 és 2010 közötti időszak prioritásaként.

A pályázatokat közvetlenül az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.