Mindössze 105 fiatal jött haza a kormány hívására

Hiába dolgozik közel egy debrecennyi magyar csak Londonban, mindössze 105-en tértek haza a kormány közvetítésével kínált állások miatt.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Gyere Haza, fiatal! program nagyjából 100 millió forintos kerettel működik, és 134 partnercég magyarországi állásait kínálja a külföldön élő fiataloknak a nemzetgazdasági tárca és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.közvetítésével. Összesen 2140 állást kínálnak a fiataloknak, ám nem mondhatni, hogy sokan tolongnának a lehetőségért: az Index által kikért adatok szerint mindössze 5 ezren regisztráltak, közülük is csak 381-en töltötték ki az űrlapokat, valamint mindössze 105-en tértek eddig haza a programmal.

A program sikertelenségét vélhetően nem a kínált állások jellege okozza, mert nagyon sok olyat kínálnak, amelyet külföldön végeznek a fiatalok, az irodai asszisztensi munkától a mérnökin át a targoncakezelőig. A program viszont nem orvosolja a bérkülönbséget, azaz keveseknek éri meg igazán, hogy haza jöjjenek. Pedig a munkahely mellett további kedvezményeket biztosít a program, például a lakhatási és letelepedési támogatást.

Az elmúlt években egyre komolyabb számban indultak külföldre munkát vállalni a magyar fiatalok, ráadásul a számok azt mutatják, hogy a jövőben is háromból két fiatal tervezi elhagyni az országot. Közpénzből fut a

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.