Mindössze 105 fiatal jött haza a kormány hívására

Hiába dolgozik közel egy debrecennyi magyar csak Londonban, mindössze 105-en tértek haza a kormány közvetítésével kínált állások miatt.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Gyere Haza, fiatal! program nagyjából 100 millió forintos kerettel működik, és 134 partnercég magyarországi állásait kínálja a külföldön élő fiataloknak a nemzetgazdasági tárca és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.közvetítésével. Összesen 2140 állást kínálnak a fiataloknak, ám nem mondhatni, hogy sokan tolongnának a lehetőségért: az Index által kikért adatok szerint mindössze 5 ezren regisztráltak, közülük is csak 381-en töltötték ki az űrlapokat, valamint mindössze 105-en tértek eddig haza a programmal.

Nem olyan meglepő, hogy sokan mennek külföldi egyetemre, ha ezt gondolják a hazai iskolákról

A program sikertelenségét vélhetően nem a kínált állások jellege okozza, mert nagyon sok olyat kínálnak, amelyet külföldön végeznek a fiatalok, az irodai asszisztensi munkától a mérnökin át a targoncakezelőig. A program viszont nem orvosolja a bérkülönbséget, azaz keveseknek éri meg igazán, hogy haza jöjjenek. Pedig a munkahely mellett további kedvezményeket biztosít a program, például a lakhatási és letelepedési támogatást.

Az elmúlt években egyre komolyabb számban indultak külföldre munkát vállalni a magyar fiatalok, ráadásul a számok azt mutatják, hogy a jövőben is háromból két fiatal tervezi elhagyni az országot. Közpénzből fut a

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.