Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség.
Gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing - többek között ezek tartoznak a pótfelvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közé, évről évre több száz jelentkező jelöli meg ezeket a szakokat az augusztusi eljárásban. A pótfelvételin idén is kizárólag önköltséges képzéseket hirdethettek meg az egyetemek és főiskolák, vagyis akik a "második körben" jutnak be valamelyik felsőoktatási intézménybe, mindenképpen fizetnek a tanulásért.
Kevés szakon húztak 400 feletti ponthatárt
A legtöbb szakon 300 és 400 közötti pontszám elegendő volt a bejutáshoz, az egyetemi-főiskolai felvételi legnépszerűbb alapképzését, a gazdálkodási és menedzsmentet a Budapesti Gazdasági Egyetemen például 284, a Debreceni Egyetemen 286 ponttal el lehet kezdeni, a Pannon Egyetemen azonban ennél magasabban, 392-nél húzták meg a ponthatárt. Hasonló a helyzet a fizetős jogászképzéssel, a pótfelvételin a közepes érettségi és tanulmányi eredményeket szerző diákok is bekerülhettek a szakra, Szegeden és Debrecenben alig pár ponttal kellett több a minimumponthatárnál - persze így vállalniuk kell a tandíjfizetést.
Mely szakokon húzták a 2017-es pótfelvételi legmagasabb ponthatárait? Mutatjuk a listát. 480 pont - ennyi kellett a Budapesti Metropolitan Egytem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakjához az idei pótfelvételin, ez volt az idei legmagasabb ponthatár.
A korábbi évek slágerszakjára, a kommunikáció és médiatudományra sem kellett kitűnő bizonyítvány, a ponthatárok 282 és 400 között mozognak, míg a leendő óvodapedagógus képzésen 280-412 közötti ponthatárt húztak az egyetemek és a főiskolák.
A következő táblázatban a legnépszerűbb szakok ponthatárait láthatjátok (mindenhol a nappali képzést vettük alapul, a többi intézmény ponthatárát itt nézhetitek meg).
Alap- vagy osztatlan szak |
Ponthatár |
Ponthatár |
Ponthatár |
gazdálkodási és menedzsment |
BGE PSZK: 284 |
DE: 286 |
PE: 392 |
jogász |
DE: 287 |
PPKE: 370 |
SZTE: 281 |
kereskedelem és marketing |
BGE KKK 282 |
Edutus (Budapest): 301 |
SZIE (Budapest): 344 |
pénzügy és számvitel |
BCE (Székesfehérvár): 352 |
BME: 392 |
METU (magyar nyelvű): 291 |
óvodapedagógus |
DE: 307 |
EJF: 324 |
KRE (Budapest): 308 |
turizmus-vendéglátás |
BGE (magyar nyelven): 282 |
GDF (Budapest): 342 |
PE: 291 |
emberi erőforrások |
ZSKE: 288 |
PE: 280 |
KRE: 296 |
gépészmérnöki |
DE: 307 |
NJE: 364 |
OE: 396 |
programtervező informatikus |
DE: 311 |
EKE (Eger): 281 |
NYE: 308 |
kommunikáció és médiatudomány |
BGE: 290 |
KJF: 301 |
METU (magyar nyelven): 282 |
Fontos szabály a pótfelvételin, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottaknál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen 50 pont), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.
A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Pótfelvételin a legtöbb esetben már csak önköltséges szakot hirdetnek meg, ezért megnéztük, mennyire kell mélyen a zsebbe nyúlni annak, aki a rendes eljárásban lemaradt. A legnépszerűbb szak idén is a gazdálkodási és menedzsment volt, amire bőven van még esély bekerülni pótfelvételin is.