Megvan az első infó a magyarérettségiről: "barátságkutatásról" szóló szöveget kaptak az érettségizők
A „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kell megoldaniuk tíz feladatot.
A két és féloldalas szöveg a „barátságkutatásról” - többek között a barátság születéséről és fogalmáról – szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Update: a könyvismertető Albert Fruzsina és Dávid Beáta Századvégnél megjelent, az Embert barátjáról. A barátság szociológiája című könyvéről szól, amely 2007-ben jelent meg. Albert Fruzsina és Dávid Beáta egyébként az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa, a szerzők számos közös publikációt közzétettek az elmúlt években, például a kapcsolati tőkéről, az „interperszonális kapcsolathálózati struktúra” magyarországi átrendeződéséről és a családalapítással kapcsolatos tervekről.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.
Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.
Kiszúrás-e, hogy "ismeretlen" szerző művét kell elemezni?
Hány percet kapnak a diákok a feladatsor első részére?
A középszintű magyarérettségi első részében egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani - a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat.
Először is el kell olvasni a szöveget, amely 700-1000 szó terjedelmű – ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Ehhez kapcsolódnak a kérdések. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján ilyen feladattípusokat kaphatnak a diákok:
azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei
összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között
a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában)
A szövegértési feladatsor után egy szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk a középszinten érettségizőknek – két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A szövegértési feladatsorra és az érvelés/gyakorlati szöveg megírására összesen 90 percet kapnak a diákok.
