„Bár volt rá példa, hogy évfordulós szerző került be a feladatsorba, alapvetően a tételkészítő bizottság nem ezt a koncepciót követi” – mondja Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, aki szerint inkább az figyelhető meg, hogy a régi/klasszikus/romantikus és a modern művek váltakoznak a középszintű magyarérettségin, de „ez sem törvényszerű”.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.

Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.

„Arany János születésének kétszázadik évfordulója annyira széles médiafigyelmet kapott – hozzáteszem, igen megérdemelten –, hogy elképzelhető a tavalyi modernség (József Attila, Radnóti Miklós) után a visszakanyarodás a korábbi irodalomhoz. Persze mindez csak találgatás, logikázás. A műértelmezési képességek meglétén van a hangsúly, ha ezek a kompetenciák megvannak, semmilyen mű nem okozhat meglepetést” – teszi hozzá a szaktanár.

Egy biztos: az új érettségi szabályok miatt idén sem úszhatja meg senki a magyarérettségit műelemzés nélkül. A középszintű feladatsor 2017 előtt ugyanis mindössze két részből állt. A diákoknak először egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk, majd három szövegalkotási feladat közül kellett választaniuk – írhattak egy érvelést egy megadott szövegrészlet és néhány szempont alapján, elemezhettek egy megadott művet vagy összehasonlító elemzést írhattak két megadott irodalmi műről. Aki nem brillírozott irodalomból, az általában az érvelést választotta, ahhoz ugyanis csupán az érvelő szövegek szerkezeti követelményeivel kellett tisztában lenni – vagyis akár mindenféle irodalmi jártasság nélkül teljesíteni lehetett a magyarérettségi írásbeli részét.

Tavaly azonban szigorítottak a szabályokon. A szövegértési feladatsor mellett két rövid szöveget kell írniuk a diákoknak – vagy egy érvelést, vagy egy hétköznapi szöveget, például motivációs levelet, hivatalos levelet vagy felszólalást. Ezután következik az irodalmi rész: mindenkinek írnia kell egy elemző esszét, az érettségizők csak azt dönthetik el, hogy egy megadott művet elemeznek vagy az összehasonlító műelemzést választják.

Mire számítanak a diákok?

Az Arany-év miatt – amely egyébként tavaly kezdődött, a költő ugyanis 1817 márciusában született, de egy-két pályázat még mindig tart – az Eduline által megkérdezett középiskolások többsége a balladák elemzési szempontjait is átnézi, arra számítanak ugyanis, hogy idén ez a műfaj kerül majd terítékre, nem pedig a novella, amelyhez az előző években az egyik műelemzési feladat kapcsolódott.

Az Eduline-nak nyilatkozó gimnazisták közül többen – biztos, ami biztos alapon – már megnézték az irodalmi évfordulók listáját, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum minden évben közzétesz. Amelyből kiderül például, hogy a középiskolai irodalomkönyvekben is szereplő, sokat emlegetett klasszikusok közül senkinek nincs évfordulója, ám 75 éve született például Petri György, 90 éve született Juhász Ferenc, 100 éve született Mándy Iván és Mészöly Dezső.

A művek ugyanis bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal - nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.

Ki a "legnépszerűbb" szerző?

Kosztolányi Dezső, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály - leggyakrabban ez a három szerző tűnt fel a középszintű magyarérettségin az elmúlt tizenhárom évben, vagyis a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta. Kosztolányi, Berzsenyi és Vörösmarty három-három művel jelent meg eddig a feladatsorokban, de József Attila, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János is népszerű az érettségin, mindegyik szerzőtől két-két mű szerepelt középszinten.

A kétszintű érettségi rendszerének bevezetése előtt Arany, Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila közül egy szerző nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin – sem a diákokat, sem a tanárokat nem érhette nagy meglepetés a vizsga reggelén. 1996 és 2005 között Petőfi Sándor- és Ady Endre-mű is háromszor volt választható tételcím, de a végzős középiskolások az 1996-os „A hazai táj megjelenítése a magyar költészetben” és a 2001-es „A természet mint ihletforrás a XVIII-XIX. századi magyar lírában” című esszékérdésekhez is jól használhatták a tizedikes-tizenegyedikes tananyagot.