Pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: ki számít hátrányos helyzetűnek?

Kapnak-e pluszpontokat a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű diákok? Mi a helyzet azokkal, akik 25 éves koruk után kezdenék el az egyetemet vagy a főiskolát? Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok.

  • Eduline

2017-ben is kapok pluszpontot,

ha hátrányos helyzetű diák vagyok?

Igen, esélyegyenőség jogcímén 40 többletpontot kaphaznak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők, vagy gyermeket gondoznak.

Ki számít

hátrányos helyzetűnek?

Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.

 

Shutterstock

Felnőttként kezdeném el az egyetemet.

Nekem is jár többletpont?

Csak azok a hátrányos helyzetű felvételizők kapják meg a 40 többletpontot, akik még nem töltötték be 25. életévüket.

Milyen dokumentumokkal kell igazolni

a hátrányos helyzetet?

A jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával. Az igazolási jogcímnek mindig a felvételi tájékoztató megjelenése - ez a 2017-es felvételin 2016. december közepe lesz - és a dokumentumpótlás végső határideje - ez 2017. július közepe lesz - közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

Ilyen lesz a pontszámítás a 2017-es felvételin: marad vagy megszűnik a duplázás?

Az igazolást/határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és személyazonosító adatait, a jogosultság tényét és idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

A hátrányos helyzetű jelentkezőknek az oktatási intézmény által kiállított aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtaniuk.

Ilyen lesz a 2017-es felvételi: több szakot átneveznek, ezeket keressétek
Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.